Augusztus közepén a cégünk 350 fő leépítését jelentette be, ami nagyjából 8-9 százalékosnak felel meg. Mivel az elbocsátások már korábban is folyamatosan zajlottak, ezzel egyértelművé vált, hogy a baj még annál is nagyobb, mint sejteni lehetett. Az elmúlt éveket még átvészeltük valahogy, a vezetés az utolsó pillanatig reménykedett benne, hogy nem ezzel fogunk bekerülni a hírekbe... Nem sikerült. Eladtak részegységeket, hogy fedezni tudják a béreket, feladtak elveket, hogy munkát szerezzenek eddig mereven elutasított ágazatok területén is, de még ez sem volt elég.
Természetesen egy ilyen helyzetben mindenki reménykedik, hogy nem ő lesz az, aki felkerül a lapátra. Az optimizmus szép dolog, csak éppen nem túl célravezető. Voltak látható sémák, ezért többen gondolták úgy, hogy ők még most megússzák... Aztán jött a hidegzuhany.
Ami engem illet, a szabadságom utolsó hetében kezdtem érezni Damoklész kardját a fejem felett. Ismerem a főnökömet, régóta együtt dolgozunk, hasonló a gondolkodásmódunk is és a tájékoztatás hiánya a minket is egyértelműen érintő karcsúsítás megtörténtéről abba az irányba mutatott, hogy az ügy még nincs lezárva. Ha békét akarsz, készülj a háborúra és nekem egy hetem volt mentálisan felkészülni arra, hogy hétfőn, amikor visszamegyek, kapok egy bizonyos meghívót.
Ha pofára estél, felállsz, megigazítod a koronádat és továbbmész. A COVID Kurzarbeit idején elvégzett, krízis-, és konfliktushelyzetek kezelésére irányuló tréningek most nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egyfajta sztoikus nyugalommal vegyem tudomásul, hogy 14 év után valami véget ért.
Az autóipar Európában az összeomlás határán van - köszönjük szépen a nagyon okos, főleg zöld politikusoknak - és ez még csak a kezdet. Inkább most, amikor az AMS fel van készülve, van Sozialplan és komoly coaching háttér az újrakezdéshez, mint később, mondjuk 2-3 hónap múlva, amikorra a keretek kimerültek és a jó állásokat az előző hullám már elvitte. Nyilván nem repesek az örömtől, mert szerettem, amit csináltam és szerettem a kollégáim nagy részét, meg persze Grazot is... Az életemben azonban most egy új fejezet kezdődik.
A főkapun léptem be 2011 októberében, ott is fogok távozni 2025 decemberében. Emelt fővel, harag nélkül, mert látva az elkövetkező hónapok előrejelzését, a maradók jövője igencsak sötét...
Sajnálom, hogy így alakult, Greenie, mik a terveid a jövőre? If I may ask, of course:D.
VálaszTörlésMarinéni
Köszönöm, Marinéni. Sok minden megfordult a fejemben, rengeteg tervem van, igazság szerint még kicsit kaotikus, hogy pontosan mi-merre-hogyan. A legfontosabb, hogy az önéletrajzomat rohadt gyorsan aktualizálni kell, mert lenne egy állás, ami érdekelne. Viszont szeretnék tanfolyamokat is elvégezni, hogy később, mondjuk ha teázót, vagy műhelyt szeretnék nyitni, ne legyen jogi akadálya. Ami biztos, hogy szeretnék Ausztriában maradni, hogy meglegyen a 15 év szolgálati időm és az osztrák nyugdíjam. Az egybe 7 év már bőven megvan ugyanis, de egyelőre nem tiszta, hogy mi hogyan számít be pl. EU országból EU polgárként.
TörlésKöszi, előbb-utóbb kialakulsz:D.
VálaszTörlésHa teázót nyitnál, mindenképpen szólj, lécci!
A nyugdíjjal kapcsolatban: valszeg nem kell 15 év osztrák szolgálati idő az osztrák nyugdíjhoz, h a dolgoztál más EU-s országban is, pl. Magyarországon.
Biztos rengeteg infó van a neten ezzel kapcsolatban, és feltételezem, hogy az osztrák ügyintézők barátságosabbak és segítőkészebbek, mint mifelénk.
Teázó: természetesen. A koncepcióról majd írok egy bejegyzést, lehet, nem is lenne életképes :) Egyelőre a hiányzó papírok miatt nem tudnék ebbe az irányba indulni. "sóhajt" Régen minden jobb volt... nem, de ha valaki akart a teraszán nyitni egy teázót, akkor nyitott egyet.
TörlésHm... tegnap írtam egy hozzászólást, vajh mi történhetett vele?
VálaszTörlés:D A botok miatt moderálom a hozzászólásokat és csak most léptem be a blogra.
TörlésMindenképpen hivatalos forrásból szeretném tisztázni ezt a nyugdíj dolgot, mert rengeteg félinformáció van és maguk az osztrákok sincsenek - még a Betriebsratban se - tisztában a pontos szabályokkal. Meg fogom keresni a "nyugdíjfolyósítót" ezügyben.
Köszi, most már minden világos!
VálaszTörlésÉrdeklődéssel olvasom a régiségek megújulását is.