2018. szeptember 18., kedd

A nyomorult

A cenk elment nélkülem Mallorcára, ahonnan még csak ajándékot se hozott, sőt még fotókat se csinált... Hát nem pofátlan? A bőröndömről van egyébként szó, ami sikeresen lekéste Münchenben az átszállást, és Barcelonából a Groundforce-nak az volt a leglogikusabb, ha Granadába Palma de Mallorcán keresztül küldik le. Ja, a mallorcai gép délben landolt, a csomagot este 8-kor hozták ki... Ízirájder, öcsém, ez itt Spanyolország. Reggel 10-ig a fű se nő, aztán meg sziesztáznak... De legalább egyben maradt a koffer...

2018. szeptember 10., hétfő

Croatia 2018


Íme, egy kis összefoglaló az idei nyaralásról a Two Steps from Hell csodálatos zenéjével kísérve. Bónusz: az összes fotó mobillal készült. A videó is. 
A Šibenikhez közeli Solaris Beach Resort kemping részén voltunk, mobilhome-ban. Szeretjük az ilyen szállásokat, hotelbe elvétve megyünk, igazából csak akkor, ha nincs más opció. 
A Solaris egy üdülőtelep, ezt mindenki vegye figyelembe, amikor ide foglal szállást. Bizonyos szolgáltatások ingyenesek - például a sport telep -, másokért fizetni kell, de adnak bizonyos kedvezményeket (wellness, Aquapark) és van a szín tiszta lehúzás álá dalmát falu.
És hogy miért lehúzás?
1. Csak akkor mehetsz be, ha asztalt foglalsz és eszel. Ha csak egy kávét innál sütivel, nem engednek be. Ha "csak" bevásárolsz a falu szuvenír boltjában, nem engednek be. 
2. Az ebéd fejenként 200 kuna, a vacsora 300 kuna. Igaz, ez elvileg több fogás, de az ital nincs benne. A mihez tartás végett: egy három fős család a közeli elsőrangú pizzeriában 200 kunából degeszre eszi magát és komoly borravalót hagy...
Szóval ebbe a dalmát faluba inkább ne menjetek be! Válasszátok helyette a Gastro Italianot a Podsolarsko 78. alatt! Udvarias kiszolgálás, barátságos hely, nem elszállt árak.
A kemping amúgy szuperül felszerelt, hülyebunkót meg bárhol kifoghat az ember - sose értettem, hogyan jut eszébe valakinek egy másik ember ajtaja előtt grillezni - nem vicc, a büdöstojás ostdeutscher kibta a házunk elé a kugelgrillt - és piázni. Valószínűleg a magyar rendszámú kocsi láttán nem gondolták, hogy valaki negyed 12-kor kiballag és cizelláltan elküldi őket németül. Azt meg pláne nem, hogy egy ötvenpár kilós nő lesz az, mamuszban, pizsamában... (Szerencsére egyszer elég volt szólni, bár kész voltam bevetni a srácoktól felszedett trágárságkészletet is, ha záros határidőn belül nem pakolnak össze...)
A strand elég érdekes, gyakorlatilag nincs tisztítva, így népes tengeri sün populáció él az irgalmatlan méretű kövek között, tehát óvatosan a bemenettel.
A fagyizó a Sweet Dreamsben finom, a bolt a bejáratnál nem aránytalanul drága, ellenben laktózmentes cucc nincs - Horvátországban szinte egyáltalán nem jellemző -, és a horvát termékekért is be kell menni a városba. 
A Solaris értékelése tehát összességében pozitív, tökéletes kiindulópont a különböző túrákhoz - Krka nemzeti park, Skradin, a Szent Antal csatorna, vagy éppen Knin meglátogatásához. 
És egy jó tanács: ne akarjatok gyalog bemenni a mindössze 3 kilométerre lévő bevásárló központba! Nincs gyalogút és a horvátok elég pöcsül vezetnek...
   

2018. szeptember 8., szombat

Szappanopera Szuperszamár módra

A dögnek lelke van. 2 hétre magára hagytam és most nagyon nem akarja a közlekedést. Valami a benzincső cseréjekor meg lett mozgatva és most nincs alapjárat. Vagyis van, csak éppen akkor nincs, amikor elveszem a gázt, hogy váltsak, ergo nem lehet terhelni. Anyád autó! Még jó, hogy ma próbakört gondoltam menni a holnapi etap előtt, így nem mondjuk Röcsöge alsón rohadtam le vele, hanem a garázssoron, ahol még szivatóval vissza tudtam jutni a garázsba. Ismét kalandos útnak nézünk elébe... Hurrá, mert utána megint 2 hetet fog állni... I love Szuperszamár!

Update: a nevelés csodája... Őfelsége természetesen gond nélkül abszolválta a 400km távolságot, miután még egyszer a próbaúton befulladt. Tja, egy vákuum cső elporlott 26 év alatt. Ducktape a barátunk... És még a beígért mosás is sikerült, szóval most elégedetten cseveg a haverjaival a ház előtti parkolóban.