Tökszezon

Ha Steiermark, akkor tök. Sütőtök leves, tökmag, tökmagolaj, tökös rétes, tökmagolajos sütik. Minden, ami tök. Tök hátán tök ilyenkor októberben. Már október van, félelmetes. Ha lement a Steierische Herbst, jön a karácsonyi vásár.
Én személy szerint nem rajongok a sütőtökért, csak mostanában kezdtem felfedezni, hogy nem minden tökfajtának van orrfacsaró szaga, ha beteszem a sütőbe.Például a Butterkürbis ilyen, és a Billában lehet kapni kisebb darabot is, nagyjából 75 centért.
Arra gondoltam, közreadom a kedvenc krémlevesem receptjét, hátha valaki megihlet.
Tehát a sütőtök krémleves sárgarépával
Hozzávalók: fél kiló sütőtök, 3 szál sárgarépa, 2,5 dl zöldség alaplé (akár kockából), 1 dl tejszín, kis darab friss gyömbér lereszelve, só, bors
Elkészítés: A tököt meghámozzuk és felkockázzuk. A butterkürbisnek nincsen magja, ha olyan fajtát használunk, aminek van, akkor ki is kell magozni. A sárgarépát megpucoljuk, és felkarikázzuk, majd a tökkel együtt betoljuk a sütőbe 200 fokra. Amikor megpuhult, kivesszük és a zöldség alaplébe tesszük. Ezt összeforraljuk, beleöntjük a tejszínt, hozzáadjuk a sót, borsot, gyömbért. Botmixerrel összeturmixoljuk az egészet, és ha főzelék sűrűségű lenne, akkor felhígítjuk vízzel. Még egyet rottyantunk rajta, és kész. Ha a sárgarépa kicsit keményebb marad, az se baj, a turmixgép leviszi, vagy ha nem, akkor egyszerűen kiesszük a levesből egyben... 

Ez meg ugyan nem a leves, de ezt is a hétvégén csináltam.
A legújabb sünis-baglyos-katicás-galócás ajtódíszem, mert eddig csak szellemes-tökös volt és az csak mindenszentek környékén időszerű.
 

Sütkérezős (Mini panettone)

avagy Greenie elhatározta, hogy mini panettone-t fog sütni és sütött is.
Végül is az internet korában gúgöl a barátod, és mindent lefordít neked. Teszem hozzá, tanultam - pontosabban tanítottak - olaszul még általános iskolában. Igaz, mostanára az egészből nagyjából annyi maradt meg, hogy il treno, az is csak a pizzéria miatt... Nem szerettem az olaszt. Nem akartam olaszt tanulni (németet akartunk helyette, mert az nagyságrendekkel értelmesebbnek és hasznosabbnak tűnt) és hát most se nagyon fog el a vágy egy olasz nyelvkönyv iránt, na. Van ilyen.
A panettone ettől függetlenül finom, de nem volt kedvem vacakolni az élesztős receptekkel és különben is, én mini verziót akartam, lehetőleg minél kisebb felfordulás árán, gyorsan és egyszerűen.

Szeretek kísérletezni, és mivel a recept, amit kitúrtam, használhatónak tűnt, gondoltam, végzek egy próbasütést.
Az eredmény isteni lett, igaz, a Hauptbahnhofig kellett mennem a kandírozott narancsért, és még jó, hogy vettem darabolt mandulát, mert az se volt itthon. Az persze már csak a tészta összerakásakor derült ki, hogy tej sincs. Sebaj, szekrény mélyéről elő a Südtirolban vásárolt mandulatej, az megy bele, lesz, ami lesz.

És akkor a recept, ha valaki kedvet kapna a kotyvasztáshoz.
Hozzávalók:
3 tojás, 20 dkg cukor, 10 dkg vaj, 35 dkg liszt, 1 ek sütőpor, 1 pohár tej (lehet alternatív tejpótló, mint mandulatej is, azzal is működik), egy narancs és egy citrom reszelt héja*, fél fiola mandula aroma**, 10 dkg kandírozott narancshéj (aranzani), 10 dkg csokicsepp
Díszítésnek: cukordíszek, darabolt mandula, szórócukor

*: vagy egy teáskanál szárított, ha valaki azt használ, mint például én is
**: nálunk a mandula aromát kis kémcsövekben adja a doktor ötker. Ez nem egy zöld lötty, mint az otthoni, hanem áttetsző. 
Elkészítés:
1. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét egy teáskanál cukorra felverjük habnak és félretesszük
2. A lisztet elkeverjük a sütőporral.
3. A tojások sárgáját kikeverjük a puha vajjal, az aromával, a maradék cukorral, a tejjel, a citrusok héjával, a csokival és a felkockázott kandírozott narancshéjjal. A masszához hozzákeverjük a lisztet. Ha valakinek van olyan ismerőse, aki lábrázást kap a kandírozott gyümölcstől (nekem az egyik kollégám ilyen), akkor a narancsot majd csak a legvégén, sütés előtt, külön tegyük bele, így legalább néhány olyan sütit is készíthetünk, amiben nincsen.
4. A lisztes trutyit összekeverjük a felvert tojásfehérjével. Ezt a ne törjük össze a habot dumát sose értettem, minden esetre óvatosan, fakanállal és ne gépi keverővel dolgozzuk össze a tésztát.
Ezután adagoljuk csinos kis papírkapszlikba a masszát, tegyük a tetejére a  és 150 fokra előmelegített sütőben kb negyven percig süssük. Sütője válogatja, hogy mennyi idő kell neki, úgyhogy tűpróbával ellenőrizzük. 

Az eredeti receptben a narancshéj helyett mandarinhéj szerepel és annak a leve, ezt én cakk-pakk kihagytam. A vajat pedig a mélyhűtőből vettem ki, és teljesen felolvasztottam a mikróban, de ettől még mindig nagyon finom lett a sütemény. Lehet, hogy ha lesz kedvem, egy igazi panettone receptet is ki fogok próbálni karácsonykor.