Tutturúrúrúúúú, ismét egyetemista lettem. Úgy döntöttem, hogy itt az ideje egy-két szakmérnökit is szerezni a meglevő diplomám mellé, mert hát az autóipar jelenleg nem tudja merre van arccal előre és sose árt pár másik láb. Képzésből a magyar egyetemeken nincs hiány, legfeljebb jelentkezőből, mert azt mondjuk ki: magyar fizetésből a félévenkénti 1000 euró nem kevés tandíj és akkor még nem beszéltünk az olyan járulékos költségekről, mint a szabadnap, utazás, szállás, ha kell.
Mivel hetente feljárni Budapestre teljes agyhalál lett volna, közelebbi lehetőséget kellett keresnem és ezt meg is találtam Győrben, a Szécheny István Egyetemen. A szakot most hagyjuk, az maradjon titok, a lényeg, hogy a képzés 11 fővel elindult, másodikán meg is kezdtük a félévet egy jelenléti oktatással. Nem meglepő módon ismét én vagyok az egyetlen nőnemű hallgató, volt is némi pislogás, de hamar túl lett a sokkon mindenki.
Maga a képzés B.Sc szintű diplomát ad (vagyis 6 félévnyi képzés megy le kettő alatt), vizsgaidőszak nincs, "csak" 12 beadandó, igen szűk határidőkkel, valamint diplomamunka és államvizsga zárásként. Megdolgozunk a papírunkért, na.
Bécsből Győr két óra, ha beleszámolom a Bécsen belüli közlekedést is. Odafelé nem volt gond, frankón odaért a vonat, késés a nemzetközi viszonylaton nem volt. Hallgatói kártyát némi bóklászás után sikerült felvenni, termet is megtaláltam egy kis kérdezősködés után, szóval minden jól ment egészen a hazaútig.
Történt ugyanis, hogy szombat reggel valami állat miatt felsővezeték tűz keletkezett és úgy hazavágta a vonatközlekedést, mintha atomtámadás érte volta a főpályaudvart. Az osztrákokról tudni kell, hogy amíg nincs baj, addig baj nincs, de ha beüt a krach, akkor képtelenek érdemi időn belül előállni valami megoldással. Nem prozesskonform? Nem elfogadható.
A tájékoztatás a tűzről meg is jött, de az emailben, valamint a vonaton közölt információval ellentétben Hegyeshalomnál taxishiénákon kívül csak várakozó utasok voltak, pótlóbusz nem. Dél óta nem is láttak egyet se, én meg este 7:45-kor értem oda. Az ÖBB és a MÁV ott tartózkodó és elviekben az utasok tájékoztatásáért felelős droidok kvaterkázáson és cigizésen kívül SEMMIT nem csináltak.
De hogy jutottam akkor haza? Úgy, hogy az egyik ilyen papírtábla végre megmozdult és szólt, hogy üljünk már fel a MENETREND SZERINT Bruck/Leitha felé menő vicinálisra, mert onnan lesz busz Bivalybaszándra (nem jegyeztem meg a helyiség nevét, ahová ment a busz), ahonnan majd tovább tudunk jutni Wien Hauptbahnhofra. Nem mentesítő vonat. Menetrend szerinti. Oké, eljutottunk Bruckba, ahol odaküldték a tömeget a buszokhoz - két nyomorult jószág várt több vonatnyi emberre. Volánon edződött lényemnek nem volt különösebb sokk állva utazni, a sofőr meg tojással a talpa alatt vezetett, mert tudta, ha fékez egy emberesebbet, az összes díszpinty a szélvédőn keresztül hagyja el a járművet az ajtók helyett. Bivalybasznádon aztán ismét várhatott a nép a menetrend szerint Pozsonyig közlekedő, de Basznádnál forduló vicinálisra, ami végül tíz perc késéssel meg is érkezett - összehányva. Róka átlép, kocsi feltölt, várakozás. Röpke két órás késéssel végül sikeresen megérkeztem Mordorba Bécsbe. Az U1 megállóját betöltő égett kábelbuké már csak a hab volt a tortán, szerencsére nem állt le még a metró is, mert akkor gyalogolhattam volna a Karlsplatzig az U4-hez.
Szóval, a MÁV máris utolérte az ÖBB-t, ami nagy szó, gratulálunk az illetékeseknek a gyors sikerhez! Kedves ÖBB, nektek pedig jár a taps, mert ekkora balfaszkodást már régen láttam! Mondjuk bölcsészek helyett most már jó lenne közlekedési szakembereket is felvenni, mert hosszú távon drága mulatság lesz ennyi embernek kártérítést fizetni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése