A cárevics újra akcióban

Az első meleg napok mindig kritikusak egy olyan hideg vidéki élőlény, mint Szuperszamárovics életében. A fűtött karburátor legnagyobb hátránya ugyanis, hogy ha a hűtés elégtelen és kevés a nafta a tankban, akkor bizony a rendszer begőzösödik. A gőzbubik pedig elzárják a fúvókákat, a Szamárovicsok pedig megmakacsolják magukat és nem mennek tovább. Gyakorlatilag beindítani se lehet őket, amíg le nem hűltek.
Őfelsége Szuperszamárovics e csodás, meleg napon, miután minden tételt kipipált a körülmények listán, megint megállt, pontosan ott, ahol tavaly decemberben. Szerencsére most nem volt akkora forgalom, így probléma nélkül sikerült átjutni a három sávon az Allee előtt. Köszönöm szépen a költözködő fiatalembernek, aki autóstól betolt a parkolóba, ahol gatyába rázhattam a renitens háziállatomat!
Hogy a kocsi engem akar szocializálni, vagy szimplán csak unatkozik egyedül a garázsban, nem tudom, de az biztos, hogy révén mindig új embereket ismerek meg.
Bónuszként most van egy 5 literes benzineskannám (a Grazban csücsülő 10 literes mellé), és egy ÖAMTC tagságom Schutzbrieffel, mivel kedden megkezdi ausztriai tartózkodását.

Ja, ma egy járőrpáros kiállt trafizni a Nagytétényire, pontosan oda, ahova kértem. Nem tudom, hogy véletlen-e, vagy valaki a rendőr ismerősök közül olvasta a bejegyzést. Köszönöm! Szeretettel várjuk Önöket újra.

Welcome Bobek

Ő itt Bobek. Egy negyven centis Bobek, egyenesen Csehországból. Nagyjából úgy volt, hogy az alzáról megrendeltük délben, és másnap reggel nyolckor már átvehető volt. Merthogy kaptam egy Bobeket szülinapomra... Bobek is my spirit animal. A bajkeverő lusta kis nyúl a cilinderből. A nagyon komoly Bob helyett nekem mindig is ő volt a kedvencem. Azt nem gondoltam, hogy ekkora...

Bye bye, Herbert

Drága Herbert, hát eljött ez a nap is. Jó utat, szép nyugdíjas éveket, és ha úgy döntenek, hogy lesz, szerető, gondos gazdit neked, öreg harcos! Sajnálom, hogy nem jutott idő még egy búcsú fülvakarásra ma, mielőtt felszálltál a trélerre és elindultál haza, Németországba. Sajnálom, hogy az utolsó hónapokat betegen töltötted, és nem csavaroghattunk együtt. Köszönjük a hűséges szolgálatot, a sok utat keresztül kasul Európán, köszönjük a türelmedet és az őszinteségedet. Remek kolléga és belevaló cimbora voltál. Hiányozni fogsz. Ég veled! 

Balkonparaszt vol.2

Mini Rambó

Második etap. Ma nagyjából 5 órába telt, mire mindent elraktam, mindent átültettem, a halott növényeket kidobtam, a szemetet levittem... És a többi. Rengeteg volt, de megérte. Most már csak a bútort meg a dekort kell felhozni a pinyóból, és levinni a földet, még a faháncsot.

Szegény Rambóból pedig csak ennyi maradt... Ha meggyökeresedik, akkor Rambó tovább él, ha nem. Nos, akkor élt hat évet. 

Borzalmas állapotban volt, ennyit levágtam a végéből, ez még egészségesnek tűnt. A gyökere elkorhadt, a föld tele liszttel. Fúj. Ment az egész a biokukába. 

Életben maradtak

Mivel a tavalyi jégverés csúnyán elintézte a muskátli csapatot, kénytelen voltam újakat venni. A Hoferben éppen jó áron vesztegették őket és a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a hoferes muskátlik elég kemények legények. Rambó is onnan származik például. A ládák is újak, azok meg a Lidlből vannak.

Muskátli ifoncok

Hogy a nárciszból lesz-e valami, nem tudom. A tulipánból szinte biztos, hogy semmi, de azért hátha. A korláton lógó ládákban pedig nyári magkeverék van. 

Hortenzia

Bazsalikom, rozmaring és oregano a Bellaflorából, a petrezselyem saját vetés. A hortenzia pedig régi vágyam volt, nagymamámnál vagy három, hatalmas bokor is volt az udvarban.

Ha minden jól megy, idén saját nevelésű chillim, és paradicsomom is lesz. Meg karalábém. És uborkám. Az epret vettem, mert az enyém nem kelt ki. Idén viszont bejött a levendula, és kikelt a spenót is. Most vetettem sóskát is... 

Mindezt természetesen gondozni is kell majd, ami nem kis meló, de legalább pihentető. Akárcsak az egyedi készítésű növényfeliratok. Meg akartam azt is csinálni, de a levegőn száradó gyurmám tönkre ment, így ez későbbre marad. 

Balkonparaszt vol.1

A legújabb agymenésem, mert nem volt elég a sok muskátli. Ezt a kis aranyost a Pagroban vettem korábban, az hittem, azért ennél valamivel nagyobb... De nem baj, így talán a legjobb, mert elfér az egyik sarokban. Balkon magaságyás, alias Hochbeet. Lapra szerelve érkezett, össze kellett rakni. Kertészkedem, mert az jó. Saját saláta. Meg eper. Meg karalábé, ha kikel. A paprika palánták is szépen nőnek. A paradicsom is. Hihihi...

Kolbászkerítés, mi?

Nem picsogok, csak úgy mondom. Kaptam egy levelet a gkk-tól, miszerint fizessek be május 9-ig 11,7euró mentőszállítási hozzájárulást. Ha 2018.01.01 után történt volna a baleset, már nem kellene, mert eltörölték, de mivel még 2017-ben baszódtam el bicajjal, jött a csekk. Az összeg csupán hozzájárulás, a maradékot a gkk állta, mert orvosilag indokolt volt. Öhömm. Hogy ez pofátlanság-e? Nos, a jogszabály élt 2 évet... Biztosítók...

Road rage

Előre is elnézést a szabadszájúságért, de baromira dühítő, ami itt megy és fogy a türelmem.

Mit is mondott, doktor úr? Elmehetek? Nem. Elmebeteg! A tegnapi nap meggyőzött arról, hogy muszáj kamerát tennem Szuperszamárovicsba, amit az osztrák határon majd egyszerűen leszerelek (itt kint tilos), mert ami itthon megy, az nem normális. Jövök tegnap kora este a Nagytétényi úton. A vasúti átjáróban nem működik a fénysorompó, tehát stop. Lassítok, majdnem megállásig, a sínek lent van, jöhet rajta karbantartó gép, a bizber lekapcsolva, de a picsa mögöttem a szakadt 3as Golfban már DUDÁL. A kanyart bevenni rendes sebességgel ugyan nem tudja, de a duda és egyenesben a gáz megvan...
Felgyorsítok gps szerint is szabályos sebességre, lófarkas szöszi emancipunci tol, mint a kurva élet, követési távolság nuku, ő a szupervumen, majd a valamikori Pannonplast előtti PARKOLÓSÁVBAN JOBBRÓL 80 KÖRÜLI tempóval leelőz és még neki áll feljebb. Lakótelep, 2 buszmegálló, zebra, beláthatatlan kereszteződés, parkoló kocsik, nem két sáv, de ő 80-nal jobbról előz, mert ő tud vezetni, a fostaliga szabálynyúl Lada meg takarodjon a picsába sofőröstől. Gratulálok, kisanyám, ügyes vagy, de ha szar volt az éjjel, azt ne a közúton vezess  le, légyszi! Köszi.
Nemrég egy barátom édesanyját a zebrán ütötte el egy sofőr zseni, mert megzavarta az eső és az ablaktörlő. Anyukámat csak az utóbbi egy hónapban 2x vasalták el majdnem a zebrán úgy, hogy az egyik autós elengedte, a másik viszont nem, vagy még ki is előzött a már álló kocsi mögül.
Tisztelt Rendőrség! Tessenek már kijönni a Nagytétényi út Dózsa György út és Tenkes utca szakaszára, ha a törvény lehetővé teszi, civil gépjárművel és sebességmérő eszközzel! (És ne a gyár elé tessenek kiállni a nínós autóval, mert ott senki sem megy gyorsan...) Iszonyú jó pénzbeszedő hely, és valóban a közlekedés biztonságát szolgálná.
Tisztelt Önkormányzat! Tisztelt Főváros! A Tenkes utcai gyalogátkelőhelyen még mindig nem biztosított a gyalogosok védelme elválasztó szigettel, vagy egyéb a járművek sebességét mérséklő, forgalomtechnikai eszközzel. Miből tetszenek gondolni, hogy a kitett parabola tükör megoldja a takarásból kilépő gyalogos jelentette problémát (a tükör arra szolgál, hogy a takarásból érkező gépkocsikat időben megmutassa a Tenkesből kihajtani szándékozóknak és nem fordítva)? 

Mire tetszenek még várni? Emberhalálra?Nem volt elég a Bartóknál halálra gázolt néni?

Ha valaki olvassa ezt és megosztja, azt megköszönöm. Hátha eljut néhány illetékeshez is és beizzítanak egy fix trafit, vagy letesznek pár rázókövet... Kezem a bilibe lóg, arra ébredek fel, de azért hátha!

Passport

Kormányablak, Campona. Nem ad ki sorszámot, nehogy indokolatlanul hosszú legyen a várakozási idő, mert annyian vannak. Nagyjából 5 ember lézeng, de indokolatlanul hosszú lenne. Aha. Irány a budafoki iroda. Sorszám van, kiadják. Több mint másfél órája itt vagyunk, de anyukám még mindig nem került sorra. Kérdem én, mi az indokolatlanul hosszú idő, ha a másfél óra nem az. Ügyintézés rulez. És ez csak egy magán útlevél. Magyarország jobban teljesít...

Megy a gőzös

Gőzös gépállat.

Boldog nyulat

Hímes tojás 2018. Mert olyan nincs, hogy nincs az asztalon.

Külön büszke vagyok arra, hogy a gödöllői kastélyban megmutatva a fényképet népi iparművészi színvonalúnak ítélték a munkámat. Köszönöm, Mami. Bár rég nem vagy már közöttünk, én nem felejtettem el, amit tanítottál.