Ír táncos karrierem jelentős részét töltöttem versenyzéssel és korábban már a karatéban is vettem részt országos bajnokságig bezárólag sok versenyen, pedig nem vagyok igazán versengő típus. A táncban igen szép eredményeim voltak, de a szériát csúnyán megtörte egy sérülés - akkor leszakadtam a korcsoportomtól és bár később is jól szerepeltem, az igazi nagy diadalok már nem jöttek össze.
Szóval, az íjászat. Mindig is érdekelt, több kollégám és ismerősöm is űzi, igaz, többnyire modern íjakkal. Nekem persze a hagyományos magyar íj tetszett. Egyrészt szép, másrészt kihívás, mivel semmiféle modern segítség nem jár hozzá.
Figyelem!
Mint minden sportra, úgy az íjászatra is igaz: nem szabad szaksegítség nélkül belevágni. Tudom, hogy ez nem divat, mert bemész a lőtérre, vagy a 3D állatokra vadászni valami szabadidő centrumba, ott nagyjából elmutogatják az alapokat, aztán cső, mennyé ki, itt az íj, lőjjé...
Na, nem, feleim. Ezt ne tegyétek! Így ne menjetek lőni, mert az íj egyrészt nem játék, másrészt fasza sérüléseket lehet összehozni a nem megfelelő mozdulatokkal.
Na, ennyi kitérő után vissza a tárgyhoz: amikor lehetőségem adódott tehát, elmentem egy alapszintű tanfolyamra, letettem a vizsgát, és beléptem a klubba, hogy kijárhassak a lőtérre lőni.
A klub viszont sportíjászokra szakosodott, nem pedig történelmiekre, mégha vannak is páran, akik előnyben részesítik a tradicionális lövéstechnikát. Igaz, ők is modern íjakkal - többnyire reflex, meg néhány hosszú íj - lőnek, és talán öt ember van, aki egyáltalán favesszőt használ.
Ezzel a háttérrel nem nehéz elképzelni, mekkora hátrányban lehetek én a hagyományos íjammal egy versenyen egy ilyen klubon belül. Igen, jól tetszik gondolni: marha nagyban.
A szóban forgó tornát elvileg kezdőknek szervezték, amit aztán később módosítottak úgy, hogy azok vehetnek részt, akik a városi sporttámogatással 2022-ben léptek be. Ebből aztán lett pár anomália.
De miért is indultam el?
Miért ne? Abban is reménykedtem, hogy néhányan a kilenc darab kezdő csoportból szintén fel fognak bukkanni és lövünk egymás ellen egy jót 10m-en.
Ráadásul a verseny célt adott, motivált, hogy menjek lőni. Hetente 3x voltam lenn a pályán, egy órás edzéseket tartva.
Mit számítottam el?
Egyrészt azt, hogy az emberek eljönnek, másrészt azt, hogy 10m-n fognak lőni.
A valóságban az történt, hogy az a néhány valódi kezdő, aki benevezett, valamivel többször kiment gyakorolni és elkezdett 15-20m-en lőni, amivel kizárták magukat a 10m-ről. Én meg, aki úgy gondolta, hogy addig, amig nem tud egy stabil lőképet produkálni kis távolságon, nem megy fel nagyobbra, ottmaradtam a lovasíjammal egyedül.
A többiek a legnagyobb jóindulattal sem voltak kezdőnek nevezhetők - sőt, volt olyan ifi, aki amúgy már 30-40m-en is lőtt rendszeresen.
Mi volt a kiszúrás?
Ahelyett, hogy hagytak volna lőni egyedül és azt mondták volna, hogy figyu, így érem nem igazán lesz, de élvezd a napsütést és jó gyakorlást, találtak nekem ellenfelet.
Egy állítólag sérülésből visszatérő lövészt, modern reflexíjjal, aki amúgy 20m-re nevezett, mivel már 30m-en is gyakorol és célgömbbel lő.
Egyenlőek az esélyek, nem? Nem.
Így lettem második.
Összeengedni egy vizoros lövészt egy hagyományos (ösztönös) lövésszel kifejezetten disznóság, ahogyan egy versenyzőt egy kezdővel is az.
Tudom, hogy én vagyok a különc, mert miért nem felel meg nekem a szép, modern reflexíj... De azért a falu bolondja is kérheti, ugye, hogy ha már sport, meg verseny, akkor legyen fair play?
Ettől függetlenül jól éreztem magam, mert a lövésztársak nagyon jó fejek, az íjam pedig igazi közönségkedvenc, ami valahol érthető, hiszen egy teljesen más irányzatot képvisel és vannak olyan dolgok, amikre csak ő ad lehetőséget. (Sokan érdeklődnek az ösztönös lövészek közül a keleti lövéstechnikák iránt, amihez csak olyan íjat lehet használni, aminek vagy mindkét oldalán van vesszővezető, vagy egyáltalán nincs rajta ilyen. Igen, az én vértestvérkémnek nincs.)
Amit sajnálok, hogy az a hosszúíjász, akivel többször együtt edzettünk, és aki hihetelenül motiváló volt, végül nem jött el a versenyre. Akkor legalább ketten lettünk volna, aki favesszővel lő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése