26-a van, az üzletek zárva, az ajándékvásárlási láz elmúlt - most jön majd pár nap múlva a hogyan szabaduljunk meg a felesleges cuccoktól és a karácsonyi nagy zabálás után felszedett kilóktól.
De lássuk, mi is történt erre mifelénk 21-e óta!
A világvége elmaradt - legalább is részben, mert ami minket illet, mi produkáltuk a szokásos, hétvégi káoszt. A konyhám úgy nézett ki, mint amibe belevágódott egy meteor - éljen soká a kókuszgolyó! - és azért mégse hagyhattam úgy ott a lakásomat, mintha átsöpört volna rajta egy hurrikán. Tehát katasztrófaövezetet felszámol, hazavinni szánt cuccokat bepakol (hová is tegyem a paradicsomot, hogy túlélje), ásítozás, arccal a párnába belefúródás, és ájultan alvás, míg az ébresztő meg nem szólal. Reggel majdnem elalvás, utána morogva indulás, visszarohanás a telefonért, diszkrét hóesés, munkahelyen akut bolondokháza, amitől a hajam égnek áll, késői hazaindulás, Graz 0 fok.
Budapest -5 fok, a hajam még mindig úgy néz ki, mint egy szénakazal és ezen már a drájvettertaft sem segít.
22-én családilag Szuperszamárra pattantunk - ő még (majdnem) kényelmesen befér a parkolóházbeli parkolóhelyekre -, hogy megvegyük a hiányzó láncszemet: a babapiskótát a majdnem tiramisuba, no meg a Fát. Mindenki rohan vásárolni, a budapesti autós találékony - én még odaférek, ja, hogy tőlem senki más nem fér el? Kit érdekel?! -, ott parkol, ahol nem szégyell. Az eredmény: gigadugó a kis budai utcában, szórakoztató jelenetekkel...
Kigyúrt kopasz, aki türelmetlen. Autóból kiszáll, miután
letenyerelt a dudáról, odaballag az előtte állóhoz:
- Mé' nem mész má' tovább? Sietek, BM!
- Mert nem tudok, nem látod?
- De ódd má' meg a helyzetet, BM!
- No de hogyan? Nincs benne magassági kormány...
Bevásárlóközpont parkolójában hely után koslatás, hol is van az a 112 darab üres parkoló?
Megvan a Fa: a kis drágaság éppen akkora, hogy kényelmesen elfért a Szuperszamár csomagtartójában, ott is marad 24-ig - mégsem lett olajszagú.
23-án csámborgás egy másik bevásárlóközpontban, vásárlás nélkül, mert nem kapunk semmit, ami kéne.
Nyargalás a könyvesboltba Apuval, merthogy lejár a könyvutalvány év végén, gyorsan költsük el. Egy óra tökölődés a könyvespolc történelem és haditechnika részlege előtt, nehéz a döntés, nehéz...
Anyu: És mit vettetek végül?
Én: A Királyi Honvédség hazai gyártású páncélos harcjárművei 1914-1945...
Anyu: Jól van, kislányom, megint egy szép női könyv.
Én: Ó, igen, már megint csupa rózsaszín irodalom, ugye?
Hobbibolt, eladó.
- Jó estét, ékszerdrótot keresek.
- Jó estét, mire kellene?
(Ékszerdrót, szerinted biztosítékot akarok patkolni vele?)
- Ékszert szeretnék készíteni belőle. 1-es és 0,4-es kellene.
- Van 0,5-ös és 0,3-as gyöngyfűző drót. Az nem jó?
Nem.
24-én főzés - hol van a hal, de rohadt babrás ez a süti, erkély kettes hűtő - és fadíszítés - hol van a talp, ne oda tedd a szaloncukrot, tedd még oda azt a harangot, nem kell rá égősor, különben sincs, de szép lett...
25-én kipihenjük az előző napokat.
Ma 26-a van, a halleves már elfogyott, este színházba megyünk. A szabadságomból maradt még 6 nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése