A tanulság? Sose rendeljünk ünnep előtt. Sehonnan. Semmit.
Két csomagot rendeltem, az egyiket jóval húsvét előtt (április 12-én az USA-ból), a másikat valamivel húsvét előtt Németországból. Minden faszának tűnt, szépen jöttek is a visszaigazolások a csomagok kiszállításáról, aztán most, május közepén ott tartunk, hogy az egyik biztosan elveszett, a másik meg Bécsben van a vámon.
Király, nem?
A UPS egyszerűen elhagyta a csomagot, még keresteti a német bolt, de nekem már vissza adták az árát, tehát nagyjából, 0,0000000001 százalék esély van arra, hogy az alig 1 kg-os csomagocska előkerül. Unión belül nem sikerült két szomszédos ország között nem elveszíteni. Tapsoljuk meg!
Az a csomag, ami Bécsben vesztegel április 21-e óta, az USÁ-ból kilenc nap alatt átért Európába, hogy aztán felszívódjon és csak néhány dühös telefon/e-mail után derüljön ki, hogy ez legalább nem veszett el... Csak éppen április 24-e óta képtelen volt az osztrák Posta magától kiküldeni az értesítést, hogy kéne nekik még pár dolog a vámoláshoz, majd amikor írtam nekik, hogy nézzetek már szét magatoknál, nem porosodik-e valamelyik sarokban egy cuki, teknősös csomag, már másnap megérkezett a hivatalos levél, hogy de...
Bazmeg! Egy hónapja várom a qva csomagot, benne anyukám anyák napi pólójával. Ha én végezném így a munkámat, rövid úton kirúgnának!
A legszebb az egészben, hogy már másodszorra rendeltem ebből a boltból, és az első két hét alatt ideért. Illinois - Graz, két hét. Most pedig másfél hónap lesz kb, mert Mancika baszott elvégezni a feladatát. Az értékkülönbség az akkori és a mostani csomag között 10 dollár. Akkor nem kereste senki a nyugtát, az anyakönyvi kivonatot, a pólók erkölcsi bizonyítványát, és hogy a kitűzőn lévő nyúl nem veszett-e...
Nem értem.
A DHL Austria (ők feleltek a transzatlanti szállításért) ügyfélszolgálatát meg inkább ne hívjátok! Katasztrófa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése