...csak a csomag nincs itt. Persze, hogy nincs, mert 25 perc késéssel indultunk Teneriféről - nem végeztek időben a berakodással - és behozni sem tudtuk. Münchenben így már csak alig háromnegyed óránk maradt az eredetileg közel másfél órából átrohanni a Terminal 1-ről a Terminal 2-re (mert ugye nem egy terminálra jár a Condor és a Lufi...), a csomagjainknak pedig esélyük sem volt átpakolódni.
Busz este a két terminál között nincs, fussál, köcsög! És természetesen újra biztonsági ellenőrzés, minden elektromos kütyüt kipakolni, bepakolni, megmutatni a személyzetnek, hogy amit ők valami egészen másnak hisznek, az egy játékkonzol 150 darab 8 bites játékkal.
A pozitívum, hogy a repülőt sikerült elérni, ez volt aznap az utolsó Münchenből Grazba. A negatívum, hogy a csomag valahol Münchenben van, benne többek között egy vizes fürdőruha és törülköző.
A Tenerife-München repülés egyébként igen előkelő helyen végzett a legszarabb repülőút listán. A miheztartás végett: a düsseldorfi 3 órás kaland rajta sincsen. Ha technikai oka van a késésnek, az legfeljebb bosszantó, de inkább ne engedjék felszállni a gépet, minthogy 10 ezer méteren essen szét valami. Nem, a listára felkerüléshez nálam olyan dolgok kellenek, mint bunkó és/vagy büdös utasok, üvöltő csecsemő, ordenáré kajaszag a repülőn... Na, mindez tegnap összejött. A mellettem ülő, felkapaszkodott újgazdag házaspár (a nőn rajta volt egy XVIII. századi spanyol kincses gálya összes aranykincse) LV táskával, Apple termékek garmadájával felvértezve kimerítette mind a bunkó, mind a büdös kategóriát. A faszit kétszer könyököltem oldalba, hogy vegye már észre magát és ne terpeszkedjen, a folyamatos fing és szarszagtól hányni tudtam volna, ehhez jött a tapas zabálás (fokhagymás kolbász és érett sajt, lehet, nem kéne ilyet árulni egy repülőn) és borivás, meg a légikisasszonnyal való tűrhetetlen beszédstílus. A repülő elejében egyfolytában üvöltött egy nagyjából öt hónapos csecsemő - értem én, hogy nagyon cuki fotókat lehet lőni a kis gumicukkerról a tengerparton, de miért is kell kínozni egy ekkora gyereket az időeltolódással, a nyomásváltozással és a folyamatos zajjal?
Szóval, most várunk, és lessük a csomagkövetőt...
UPDATE:
A csavargó sporttáska ma délben felül a München-Graz menetrend szerinti járatra és nagyjából egy óra körül landol Feldkirchenben. Innentől számítva néhány órán belül haza kell érnie hozzám, hogy végre kivehessem a bebüdösödött fürdőruhát és törülközőt belőle...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése