2016. szeptember 11., vasárnap

AIRPOWER'16


Mivel a kecskemétit év közben lemondták, a zeltwegi maradt az egyetlen, könnyen elérhető repülős program idénre. A Red Bull Air Race ugyanis engem személy szerint idegesít. Lehet rám fújni, de ugyanígy vagyok a Forma 1-gyel és a Moto GP-vel is. Nem tud lekötni, ennyi, ez van. A katonai repülés azonban más lapra tartozik, kicsi koromtól fogva odáig vagyok a haditechnikáért, legyen szó bármilyen haditechnikáról.
  Három éve volt utoljára Airpower, először úgy tűnt, idén se lesz, aztán mégis lett szerencsére, mert az illetékesek úgy gondolták, hogy kell a népnek a cirkusz, kerül, amibe kerül.
A Török Csillagok néhány héttel a program előtt mondták le a szereplést, és végül nem jött el a Messerschmidt Bf-109 se, de nélkülük se lehetett szegényesnek nevezni a '16-os programot.
Tévedés ne essék, a katonai repülőnapok nemcsak arról szólnak, hogy rohadt sok kerozint elégetve szórakoztatjuk a népet, hanem valahol a nemzeti büszkeségről, önbecsülésről is. Kenyeret és cirkuszt, tartja a régi római mondás. Megmutatni a tömegeknek, hogy erősek vagyunk, a gépeink képesek megvédeni az ország légterét, ahogyan a szárazföldi egységek a határokat - na, ezt idén elvették a mieinktől, akik miatt egyébként vérzett a szívem. A földön lenni, és nézni, ahogy a szövetségeseink legtöbbje büszkén parádézik a levegőben, miközben nekünk csak egy statikus állóhely jutott. Ha legalább a 40-es oldalszámú gép lett volna a Pumával, bár lehet, hogy a Tiger Meet óta azt is lemosatták... Tudta-e, hogy ez morálromboló és dühítő?
Tudta-e, hogy három éve még repült Zeltwegben a magyar Gripen, de idén már nem? Igen, a mi Gripenünk a földön állt, miközben a cseheké a levegőben mórikálta magát. A Visegrádi Négyek minden állama képes volt felmutatni legalább egy dinamikus bemutatót, kivéve Magyarországot!
Három éve büszkén, lelkesen álltak a magyar katonák a gépük mellett, lobogott a zászló, most alig merészkedtek elő a gép szárnya alól. Három éve tele voltak szóróanyaggal, szuvenírekkel, most néhány árva Dongó felvarró hevert 5 Euroért a kempingasztalon. Persze, tudom, idén elmaradt a kecskeméti repülőnap, nem volt mit propagálni...  Ígérem, nem puffogok tovább, de engem ez akkor is bánt.
Főleg, hogy nálunk kinyírták a MiG-29-eseket, a lengyelek meg vígan repülik őket... Egész ügyes volt amúgy a lengyel pilóta, jó, nem egy Vári Gyula vagy Szabó Zoltán, de iszonyatosan jó volt megint levegőben látni egy MiG-29-est. Kép azért nincs róla, mert az analóggal fotóztam, és a film még előhívás alatt áll.

No és akkor íme a gép, ami miatt én kimentem - az Me-262.
Soha életemben nem láttam repülni ilyen gépet, igazság szerint soha életemben nem láttam még élőben Me-262-est. Amióta veszem a Flugzeug Classicot, viszonylag sok információhoz jutottam hozzá vele kapcsolatban, sőt poszterem is van róla a falon, de sose találkoztam vele.
Iszonyatosan ritka látvány, igazi fehér holló még az utánépített változat is, eredeti gép repülőképes állapotban, ha jól tudom, nem maradt a világon. Utánépített, értjük?
Hja, vannak a világon helyek, ahol a technikai örökséget nem elpusztítják, hanem védik...

Igen, ez egy szállítógép, műrepülés közben. A Spartan, amelynek olasz kommentátora a Frecce Tricoloriéval ellentétben nem veri le harminc másodperc alatt a biztosítékot.
Eszméletlen, amit ez a nagy pufók tud.
Apropó, Frecce. Mindenkitől csak azt hallottam az Airpower kapcsán, hogy a Frecce így, a Frecce úgy... szépen repülnek, ez tény. Precízen is repülnek. Mindig ugyan úgy. Évről évre. Unom őket és könyörgöm, valaki ragassza már be a kommentátoruk száját!

Nagyjából ez az egy fotó készült róluk, de betehetném ide akár a három évvel ezelőtti képeket is, mert fel se tűnne senkinek, hogy nem idén készült.

NATO AWACS
Patrouille de France
Na, az ő bemutatójuk tetszett. Visszafogott kommentálás, kellemes aláfestő zene, végtelen precizitás, pedig a franciákat se kell félteni, ha egóról van szó.
Volt még két nagy kötelék, a Krila Oluja (horvát) és a Patrouille Suisse (svájc), valamint egy kétgépes műrepülő vitorlázó kötelék. No és a Flying Bulls. A teljes flotta felvonult, a veterán gyönyörűségeik. Mondom, vannak helyek a világon, ahol a műszaki örökséget védik és nem elpusztítják.
Viggen
Mennydörgés. Tényleg az.
Gripen - Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse 1944/1988 óta
Szubjektív véleményem, hogy jól sikerült népünnepély volt ez a maga megszokott hülyeségeivel. Parkolni például nekünk akadály nélkül sikerült, igaz 3km-re a bejárattól. A beengedés a szigorúbb kontroll ellenére is zökkenőmentesen zajlott. Aki elolvasta a szabályzatot a rendezvény előtt, az tudta, hogy mit lehet és mit nem lehet bevinni, motozni meg már régóta motoznak Magyarországon a nagy rendezvényeken, szóval nekem ebben semmi új nem volt. A parkolás három éve is, most is 10 euró volt egy napra per autó. A dugókat is sikerült elkerülni, igaz mi szombaton 11-kor indultunk Grazból, így kihagytuk a program egy részét, és még épphogy befértünk, mert nem sokkal utánunk a rendezvény elérte a max. 150.000 fős felső limitet. Hazafelé nulla, azaz nulla dugóval abszolváltuk a Zeltweg-Graz távot. 
ToiToi WC is volt elég, szabadtéri nagy rendezvényhez képest szerintem semmi probléma nem volt a tisztasággal, aki pedig még itt is elvárja a négycsillagos szállodai szintet, az rossz helyen jár.
És a legnagyobb respect a szárazföldi technika felvonultatásáért jár: esküszöm, azt hittem, hogy látványosságnak vezényelték ki őket, mint ahogy nálunk szokták, igaz, kicsit gyanús volt, hogy minden egyes páncélos fontos helyen, például kereszteződésnél, lokátor közelében áll. Utána olvastuk, hogy a technikát a rendezvény biztosítására vitték a helyszínre! Szép volt, Bundesheer! 
Amit egyedül felrónék a szervezőknek, hogy a szuvenír pilóta maci nagyon hamar elfogyott és nem gyártattak után sem, pedig vitték volna/vinnék most is, mint a cukrot.  
És a legnagyobb, hogy időközben megérkeztek az első, előhívásra beadott tekercsről a képek és mit találtam közöttük? A három évvel ezelőtti repülőnapok képeit, az Orosz Vitézekkel és a Török Csillagokkal...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése