2016. április 24., vasárnap

Laktózintolerancia belülnézetből

Én ezt nem kértem, kérem szépen. Nem én döntöttem úgy, hogy mostantól (pontosabban úgy tizenegy-tizenkét éve) nem tudom megemészteni a normális tejet, sem pedig azokat a dolgokat, amikben tejszármazék található. Állítólag van olyan, akinél normalizálódik ez a fajta helyzet - hát, nálam nem normalizálódott. Egy szelet tejporos parizer elég és már ki is tört odalent a forradalom. (Mielőtt valaki rám fogná, hogy beképzelem, és pszichoszomatikus tüneteim vannak, szólok, hogy nem. A laktózintolerancia gyanújának felmerülése után be lettem utalva a gasztroenterológiára, ahol kimutatták, hogy tényleg. Szóval papírom van róla és nem orvos haver írta pacsira.) 
Szar dolog ám ez, mert:
1. két pofára zabálja a laktáz tablettát az ember lánya és vállalja, hogy még így is úgy felfúvódik a tejes cucctól, mint egy lufi, bőre pedig úgy fog kinézni rövid időn belül, mint a Hold felszíne(az enyém ilyen szerencsétlen)
2. folyamatos problémát jelent idegen helyen a kaja beszerzése (üzleti úton/utazások alkalmával rendszeresen rámolom ki a hotelekben a minibárból az italt, hogy beférjen a laktózmentes élelmiszer, amit vettem és kénytelen vagyok egy komolyabb saját elsősegély dobozzal utazni, amiben kizárólag általam fogyasztható dolgok vannak.)
3. miközben mások gond nélkül habzsolják a sütiket, én éppen döntést hozok arról, hogy eszek sütit és vállalom a következményeket, vagy nem eszek, és az rohadt rosszul esik
4. úgy néznek rám, hogy na, már megint egy hipszter, pedig nem, csak tényleg hiányzik az enzim belőlem
5. egy bevásárlás külön kalandtúra, anyukám például nagyítóval jár shoppingolni, hogy el tudja olvasni az összetevőket
Vannak hülye emberek, akik azt hiszik, laktózintoleránsnak, gluténérzékenynek lenni menőség. Hát, nem. Qvára nem az. Szerencsém van, mert nem allergia, hanem "csak" egy hiányállapot, ami viszont alaposan bele tud tenyerelni a mindennapjaimba. Attól, hogy valaki csak laktózmenteset eszik, egyébként nem lesz klasszabb másoknál, divatból laktózmentes diétát tartani oltári nagy baromság szerintem, már csak azért is, mivel ezek a kaják drágábbak a hagyományosnál. Sajnálatos tény az is, hogy a manapság tejként árult lötty nagy valószínűség szerint köszönőviszonyban sincs azzal, amit a tehén termel, meg aztán, a tehén szegény is összeeszik sokféle mocskot... Szépen lassan csak tönkre tesszük ezt a bolygót, csak az a pech, hogy az űrtechnológiánk még nem annyira fejlett, hogy át tudnánk költözni egy másik naprendszerbe. 
Vannak olyan okos emberek is, akik úgy gondolják, a laktózintolerancia csak hiszti és jönnek a jobbnál-jobb ötletekkel. Igen, léteznek olyanok, akik tényleg csak úri passzióból nem esznek laktózos dolgokat, mert az most cool, de olyanok is, akik ennének, csak ha megteszik, a nap további részét a klotyón töltik, görcsölő hassal és esetleg a kalandot a kórházban fejezik be, infúzióra kötve. (Egyszer közel voltam hozzá, de szerencsére nem kellett leszúrni...) Én nagyon szeretnék például úgy beülni egy cukrászdába, hogy gond nélkül ehetek akármit, szeretnék úgy elmenni egy étterembe, hogy ne kelljen az összetevőket böngészni, és jó lenne nem plusz két kiló kajával indulni neki a tesztútnak, mert ki tudja, lesz-e valami, amit meg tudok enni.
Más kérdés, hogy vannak előnyei is. Például nem eszik meg az ember minden szemetet. Jobban odafigyel, hiszen el kell olvasni az összetevőket és ha valami nyomokban sem tartalmaz természetes eredetű összetevőket, akkor azt szépen visszateszi a polcra. (Továbbra sem tudjuk, hogy mit keresett anno a tejpor az angol szalonnában például és hogy miért kell a chorizzo kolbászba...) 
Ma már nem akkora para beszerezni a különleges élelmiszert (azért assza meg a madaras teszkó, hogy idén nem volt laktózmentes csokinyúl a kínálatban!), de néhány éve még külön expedíciót kellett indítani, ha az ember felvágottat, vagy éppen sajtot akart venni, az édességekről ne is beszéljünk, örültem, ha étcsoki volt tejpor nélkül. Így is adódhatnak kellemetlen helyzetek, én például amikor bezárt a Zielpunkt, totál kétségbe voltam esve, hogy honnan fogom ezentúl beszerezni a kedvenc müzlimet, de szerencsére találtam egy bolthálózatot, amelyik forgalmazza. Magyarországon amúgy ez a müzli nem is kapható és itt Ausztriában is csak ebben a boltban láttam... (Martin's Reformstark rulez! Évek óta nem tudtam mogyorós-rumos mazsolás csokit enni, mert nem volt laktózmentes. Ők meg tartanak rizstejből készült rumos mazsolás csokoládét... Nyamm...) Szóval nem olyan habos-babos rózsaszín így az élet (a gluténérzékenyeké meg még ennyire se), és nem véletlen az, hogy az EU-n belül kötelezővé tették az leggyakoribb allergének feltüntetését (Ausztriában a G mindig tejterméket jelöl) az étlapokon és az élelmiszerstandokon. Hatalmas segítség ez nekünk, mert így azonnal tudjuk, hogy az adott terméket ehetjük-e, vagy sem.
Ha pedig már belefogtam, akkor adnék pár tippet.
  • A Schär termékcsalád nemcsak gluténmentes, hanem glutén-, és laktózmentes termékeket is tartalmaz. A csomagoláson kis ikon jelzi. 
  • A dupla kakaós Pilótakekszben nincs tejtermék, ahogyan a Győri édes kakaós kekszeinek többségében sincs. A kakaós nápolyi a Győritől szintén tejpor mentes.
  • A Müller drogériák, valamint az Auchan nagyobb mennyiségben forgalmaz laktózmentes termékeket a Minus L és a Frankonia cégektől. A DM-ben az Alnavit család termékei között érdemes szétnézni. 
  • Nem mindenki szereti az alternatív tejpótlékokat, ezért mielőtt szójatejjel kínálunk valaki, érdemes rákérdezni. Én például kimondottan utálom a szója minden formáját, ellenben a rizstejet és a mandulatejet simán megiszom. A kókusztej (ami kinyitva sok minden, csak tej nem) nálam főzésre való, házi bounty szeletbe például tökéletes.
  • A Pannónia sajton kívül az Aldiban sok saját márkás laktózmentes sajtot lehet találni. Az Auchanban a Schärdinger sajtjait is érdemes keresni. Itt Ausztriában minden boltban kaphatók, és szinte kivétel nélkül laktózmentesek. A Schärdinger mozzarellája például laktózmentes, és jóval olcsóbb, mint a szintén laktózmentes Minus L mozzarella. Csak úgy mondom...
  • A Tchibo üzletlánc is - legalábbis Ausztriában - bevezette a laktózmentes süteményt a kávézóiban. 
  • Sok májkrém laktózt tartalmaz, ahogyan a kenőmájasok egy jelentős százaléka is. A Gyulai azonban már jelöli, hogy melyik májasa laktózmentes. Májkrémből a Podravka Teapástétomja volt eddig tejpor mentes. Felvágottak közül a Pick Téliszalámi teljesen tiszta, gond nélkül ehető, de az Aldinál is sok laktózmentes felvágott kapható.
  • Ugyanez vonatkozik a kakaóporokra és pudingokra, valamint rengeteg péksüteményre is. Vigyázat, kenyerek is tartalmazhatnak joghurtot. Itt Ausztriában például nagyon nehéz olyan teljes kiőrlésű kenyeret venni, amiben nincs szója (ez nálam tiltólistás, utálom), vagy joghurt.
  • A margarinok jelentős részében tejpor van. Mielőtt valaki házi sütivel kínálna egy laktózintoleránst, nézze meg a felhasznált alapanyagokat, mert olyasmiben is lehet laktóz, amiről álmában sem gondolná az ember.  
  • A Lipóti Pékség csokis-kókuszos csigája szintén ehető laktáz nélkül is, nekem még sose volt vele problémám. 
  • Nagynevű csokoládé gyártók, igen magas kakaótartalmú csokoládéiban tejpor van! A Tibi étcsokoládé azonban tejszármazék mentes.
  • Fűszerben is lehet laktóz. (Egy gyros fűszerkeverékben már találtam...)
  • Rengeteg olyan termék van, amit nem vizsgáltak be, ellenben simán fogyasztható. Ezekre többnyire azt írják, hogy nyomokban tejszármazékot tartalmazhat. Érdemes próbálkozni velük, mert ha nem szerepel tejpor, vagy hasonló az összetevők között, akkor nagy eséllyel tényleg nincs is benne és nem okoz gondot. 
  • Ropik, chipsek, krékerek is tele vannak tejporral. A Soletti és a Kras azonban gyártanak olyat, amiben nincsen. 
  • Ha valaki szereti az ízesített instant kávét, akkor eddig nem nagyon volt lehetősége ilyesmit inni, mivel a különböző 2 in 1 és 3 in 1 porok mind tejport tartalmaztak. A Little's termékeiben azonban nincsen semmiféle tejszármazék, így aki Irish Cream ízű kávét szeretne inni, az megteheti. Hasonlóan egyébként a Beanies Coffee dupla csokisában sincs.További jó hír, hogy ezek cukrot sem tartalmaznak, csak kávét és aromát, így aki cukor nélkül issza a kávét (mint én), annak ezek szuperek. Áruk sajnos van, a Little's otthon a Culinarisban szerezhető be, Beanies pedig a Tescoban, vagy pedig a gyártók web boltjából. 
  • Általánosságban elmondható, hogy amin a VEGÁN címke szerepel, az laktózintolerancia esetén is fogyasztható, mivel nincs benne állati eredetű cucc, így tej se. Nyilvános étkezdékben rendszeresen keverik a vegetáriánus és vegán kifejezéseket, ott érdemes kérdezni. 
  • A levesgyöngyök szinte kivétel nélkül tejport tartalmaznak, maradjunk inkább a cérnametéltnél...
  • Léteznek laktózmentes jégkrémek, és a fagylaltozókban is találhatunk, főleg gyümölcsfagyit, ami tejmentes. Haladóbb szellemű - piaci rést felismerő - fagyizók kínálnak alternatív tejpótlékokkal készült fagyikat is, de ezek ritkák. A jégkrémek előfordulási helye Tesco, Auchan és az Aldi, ez utóbbiban még pálcikás jégkrémet is forgalmaznak. 
  • A levesporok nagy százaléka tejport, tejcukrot tartalmaz, ezért mindig olvassuk el az összetevőket! Igen, a tyúkhúsleves és a paradicsomleves is. Van néhány, amelyik tiszta, de nagyon kevés.
 Hivatalos, orvosi igazolással a laktózintolerancia adóalap csökkentő tényező, rajta van a NAV fogyatékossági listáján.  

2 megjegyzés: