Lotte fedél nélkül került hozzám, ami még egy varrógépnek sem túl kellemes állapot. Az öreglány ráadásul kisebb az átlagos Singer varrógépeknél, tehát a normál méretű, könnyen fellelhető fedelek nem jók hozzá. Szerencsére találtam az ebay-en egyet, ami mind korban, mind méretben megfelelt, időm azonban nem volt megcsinálni.
Innen indultunk:
![]() |
| Fellelési állapot, n+1 réteg festék |
Jól látszik, hogy több réteg festéket sikerült begyűjtenie az elmúlt évszázad során. Onnan tudjuk, hogy legalább egy évszázad, mert egy több mint száz éves varrógépé volt eredetileg.
Az ólomteszt negatív lett, ettől függetlenül semmi kedvem nem volt nekiesni csiszolóval az isten tudja, hány réteg festéknek, úgyhogy jött az oldószer.
Figyelem, ezt a fost senki se vegye meg! Azon kívül, hogy rászáradt és az istenért nem volt hajlandó lejönni, egy fikarcnyit se hozott le a festékből.
Végül a jó öreg Dilunett húzott ki a pácból fedelestől. Nagyon szeretem, mert nem mérgező és vízoldékony, így óriási dzsuva árán, de sikerült szépen lemosni a fedelet többször is a kiskádban.
Jól látszik, hogy egyetlen, vékony réteg is milyen jó munkát végzett.
![]() |
| Alakul a molekula, akarom mondani, a fedél |
Egy évvel ezelőtt itt hagytam abba, mert bejött egy igen stresszes projekt, és nem volt se időm, se kedvem folytatni a melót. Lotte azóta is Örzse bőröndjében csövezik, Örzse meg a dohányzó asztalon üldögél letakarva.
Mivel azonban a kirúgás miatt hirtelen időmilliomos lettem, gondoltam, ideje ezt a projektet is befejezni.
A fém szerelvények jelenleg Citristripben áznak, a doboz pedig átesett a durva csiszoláson, megszabadulva ezáltal az utolsó festék és lakkmaradványoktól is.
Hátra van még a finom csiszolás - finom acélgyapottal - és utána készen áll a beeresztésre és a lakkozásra.
(Jó is, hogy átnéztem a felvételeket, mert teljesen elfelejtettem, hogy még a füleg is hátra vannak. Most már csak meg kell találnom őket...)
Folyt. köv.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése