HMV 101

 ... avagy az eddigi legmegterhelőbb, ám sikeres helyreállítás a konyhaműhely bugyrából. És igen, egyszer tényleg földhöz vágtam azt a qva rugót. 

Theodor a dobozban, mögötte a Puchságos

Szóval, az úgy történt, hogy megláttam a neten egy Columbia gramofont, majd pedig szinte a semmiből felbukkant még egy, egy HMV, igen jó áron. Az eladó kissé fogalmatlan, ugyanakkor rendkívül egyenes volt, így áron alul sikerült rátennem a praclimat egy His Master's Voice táskagramofonra. A jószág fülét ugyanis megette az idő vasfoga és ezt az eladó csak a csomagolás során vette észre. Szerintem akkor maradt a kezében, ahogy anno a Puchságos kereke is a próbaút előtt durrant szét még az eladónál. 

A képek alapján sejthető volt, hogy egy 101-esről van szó, ami a szétszedéskor be is bizonyosodott. Valamikor 1925 és 1931 között készülhetett Nagy Britanniában, az első tulajdonos egy holland kereskedésben vásárolta, majd pedig valahogyan Németországba keveredett. (Őszintén remélem, hogy nem hadizsákmányként...) 

Nemcsak a kép rossz minőségű, de ennyire ocsmány is volt belül

Theodor személyében egy korai No.59 motorral* szerelt, alapvetően kitűnő egészségnek örvendő példány érkezett hozzám, és mivel jelenleg időmilliomos vagyok, gondoltam, a karácsonyi ajándékomat - a gramofont szüleim fizették - jó lenne karácsonyra használható állapotra hozni.  

*: A motor teljesen mechanikus, az energiát egy combos rugó szolgáltatja, ezt feszítjük elő a kurblival, majd pedig fogaskerekeken keresztül alakítjuk forgási energiává. Semmiféle elektromosságra nincs szükség a működtetéséhez, ezért is volt annyira népszerű. Fogták, betették a piknikkosár mellé az automobil csomatartójába és máris volt zene a partihoz. 

Az egyértelmű volt, hogy rugótörés nincsen, mivel felkurblizás után szép, egyenletes sebességgel forgatta a platnit, sőt még a nehéz shellak lemezt is elbírta, tehát nem volt annyire bekövedve, mint a neten látott videók elrettentő példái. A probléma akkor jelentkezett, amikor megpróbáltam lejátszani rajta egy lemezt és a tű keltette surlódást már nem tudta legyőzni a motor. A gramofon általános állapotával összhangban ez egyértelművé tette, hogy a cucc belül is koszos, tehát teljesen szét kell szedni és ki kell ganyézni. 

No.59 rugója a házban

Egyszerűnek hangzik... de, hogy a következő húsz évben nem nyitom ki azt a szájbavágott rugózházat, azt is biztos. (Kivéve a rugótörést, mert akkor kénytelene leszek.)

És ide ne hozza nekem senki a gramofonját, hogy te Greenie, te csináltál már ilyet, nézd már meg nekem, miért nem bírja el a lemezt, mert megdobálom plüssállattal! Vagy fogóval. 
Kivenni a motort pár perc volt, a szívás ezután következett. A kurbli fogaskereke ugyanis nem jött ki, az egyik csavar berohadt, így kénytelen voltam motorblokk tisztítóval, WD40-nel és fogászati segédeszközökkel lekaparni róla a rákövedt zsírt. A röpsúlyos szabályozó szerencsére jól hozzáférhető volt, így azt is bontás nélkül meg tudtam tisztítani. Ami miatt több napos szívássá változott a meló, az a rugóház volt. Először nem tudtam szétszedni, a fedelet lefogó biztosító rugó ugyanis nem jött ki. Hosszas küzdelemben - több óráról beszélünk - végül alulmaradt, így meg tudtam szépen pucolni magát a rugót. Mivel a grafitos vazelin még folyékony halmazállapotú volt, gyaníthatóan legalább egyszer szervizelték az élete során ezt a kedves jószágot. Az igazi jackass túra ezután következett, mert visszapattintani azt a szájbakúrt biztosítógyűrűt nehezebb volt, mint kipattintani. Végül legalább öt óra, iszonyatosan frusztráló közelharcot követően visszament a helyére és ezzel megkezdődhetett az összerakás.  

Tiszta, illatos

A 78 per perces fordulatot is be tudtam állítani, szépen tartja, és egy valag tűt is kaptam hozzá gratis, méghozzá eredeti, vintage dobozkákban. (Egy ilyen doboz 20-40 euró között mozog üresen.) Az egyetlen prébléma, ami valójában nem probléma, hanem a gramofonok működési elvéből ered, hogy még a legvékonyabb, extra fine tűvel is baromi hangos, tehát nagyon oda kell figyelnem, mikor indítom be. Theodor ugyanis nem rendelkezik hangerő szabályozóval, ahogyan egyetlen gramofon sem, a hangerő a tű vastagságával változik. Minél vastagabb a tű, annál hangosabb a zene. Szintén fontos tudni, hogy a gramofonok kizárólag 78 fordulatos shellak lemezzel használhatóak, tehát bakelitet senki se próbáljon meg lejátszani, mert a lemeznek annyi! Minél közelebb van a lemez a gramofon gyártási évéhez, annál nagyobb biztonságban van. Theodor tehát a legkisebb kárt a 20-as, 30-as évek felvételeiben tudja okozni, valószínűleg nem eszi meg a 40-es években készült lemezeket sem, de ennél későbbivel már lehet, hogy nem szerencsés kísérletezni.   

Fun fact: egy tű, egy oldal. A lemez érdekében... Szerencsére tűt egyszerűen lehet szerezni, mivel ezek az eszközök jelenleg is nagy népszerűségnek örvendenek és igen sok a túlélő. 

Íme, Theodor és egy régi, szovjet felvétel. Keringő a Hattyúk tavából, egyenesen a Bolsojból:

A vágásnál olyan, mintha lelassulna, de ha valaki figyel, láthatja, hogy a fénycsíkok egyenletes sebességgel mozognak tovább, tehát a hiba a felvételben van, nem a lejátszóban. Engem is megijesztett. Igen, természetesen először idegen, mert nem ehhez vagyunk szokva. Theodor, akárcsak a többiek, egy rég letűnt világ követe.    

Figyelem, a piac tele van hamisítványokkal, ún. crapofonokkal! Ezek főleg tipikus, asztali gramofonok, a szépséges és látványos tölcsérrel. Egy eredeti, restaurált HMV, vagy Columbia 500-600 eurónál kezdődik, a crapofonok többnyire indiai kendácsok fele ennyiér. Többnyire jól felismerhetőek a feltűnően csicsás tölcsérjükről, ami sokszor igen trehány eresztékekkel készült és "vintage style" gramofonként hirdetik őket. Ezekben az eszközökben táskagramofonokból kikukázott motorok és vevőfejek vannak, isten tudja, milyen állapotban, ne vegyük meg őket! Egy decens táskagramofon, enyhe szervízigénnyel 100-150 euró körül mozog, míg a restaurált példányokért 200-300 eurót kérnek általában, kivéve, ha ritka példányról van szó.  

His Master's Voice 101 táskagramofon - befejezve. Ez volt eddig a legnagyobb kihívást jelentő projekt. 

Következik a Singer varrógépfedél.