Kimaxoljuk a 2020-at máris.
Anyut megműtötték szerencsére még a mizéria előtt, Zorgmentes lett, gyógyul csoda szépen. Emitt is örök hálám fejezném ki AnB-nek, aki nélkül egyrészt csak jóval később derülhetett volna ki, hogy nagy a baj, másrészt bizony az ő segítsége nélkül nem kerülhetett volna anyu villámtempóban a műtő asztalra, a legjobb szakemberek keze közé. A műtét sikerült, bement csütörtökön, kedden már itthon volt. A kórházi állapotokat hagyjuk, a János omlott apu feje felett, a Szent Imrében pedig már volt egy házikedvenc kávéfoltunk is, névvel. Három napig nem volt, aki feltakarítsa az automata mellől... A lényeg, hogy anyu jól van, de a megelőző onkológiai kezelésre a vírus-krach miatt nem került sor. Gondozásra azonban majd jelentkezik, semmiképp sem szeretné kihagyni a szűréseket.
Apukám meg azzal indított, hogy katasztrofális lelki állapotban begyűjtött egy súlyos fejsérülést, négy napot vendégeskedett a Jánosban, majd pedig egy vírusos nyavalyát. Hogy teljes legyen a menü, a víruskára rászedett egy fasza bakteriális fertőzést is, ami majdnem kórházba juttatta, de most már ő is jól van. AnB megint - itt említeném meg ismét, hogy egy átlagon felüli háziorvos mindennél többet ér, nagyon meg kellene őket becsülni, hiszen ők az első vonal.
Hatalmas pozitívum, hogy valaki használja megint a szobabiciklit... A két 70+osom örömmel tekeri.
Mindeközben tobzódik az "új" vírus. Home office-ban tolom majd két hónapja, lassanként körvonalazódik a visszatérés időpontja. Ami nem tetszik, hogy ha visszamentem, akkor nem tudom, mikor láthatom a szüleimet újra. Ami bizos, az a 14 nap karantén, hacsak nem produkálok igazolást arról, hogy nem vagyok koronás. Őszintén remélem, hogy ez a redvás Covid sem szereti a nyarat, mint a haverjai és visszaszorul, ami engedi normalizálódni az életet pár hónapra. Mert ez bizony velünk marad, mint az influ, arra simán mernék tenni úgy is, hogy nem vagyok szakember.
A júliusi utam lemondásra került az iroda által, a bizonytalan körülmények miatt - senki sem tudja megmondani, hogy lesz-e lehetőség beutazni az Államokba, de rá egy hétre jött az infó: Oshkosh 2020 canceled. A szívem legalább így kicsit kevésbé fáj, mert így legalább nemcsak én nem találkozhatom Spookyval. Mivel absz megbízható irodáról van szó, így egyszerűen átfoglaltam a bakancslista második helyén tanyázó útra októberben. Reménykedjünk, hátha eljutok Kaliforniába... A görkorit be fogom pakolni. Kurva vírus. A nyaralásunk szeptemberre van ütemezve, meglátjuk, mi lesz. A horvátok szinte biztosan nyitnak majd, mivel a turisták nélkül éhen pusztulnak, mi egyébként is apartmanba megyünk, ahol kitűnően el tudjuk kerülni az embereket. Kibírjuk éttermezés nélkül is.
A projekt lezárult, sikerrel, a vevő elégedett, mindenki örül. Csak épp munka nincsen most, alaposan odacseszett nekünk ez az egész. Tudtuk, hogy szar év lesz, de hogy ennyire... Az új projektem is akadozik, mivel a partner elveszítette a bevételei felét és amúgy is work from shelter, szóval ott is nix ugribugri.
De hogy ne csak picsogjak: a szüleim életben és jól vannak, én is életben és jól vagyok, van kocsim, aki hűségesen hoz-visz, a lakás minden héten kitakarítva, van munkám, fizetésem (még ha csökkentett is, Corona-Kurzarbeit, jeeeee), a barátaim is életben vannak, jól vannak. A nap süt, jut idő egy csomó olyasmire, amire eddig sose. Valószínűleg meg tudjuk csinálni Őfelségét is, bár az ő szezonja ismét a kutyáké.
Be positive. Csak ne Covid-pozitív!
Elnézést, ha egy kicsit katyvasz lett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése