Az első fényképezőgépemet 13 évesen kaptam, amikor Oláh tanárúr - nyugodjék békében - körutazást szervezett Nagy-Britanniába. A nevezett kamera egy fix fókuszú, 35mm Kodak volt, ami a mai napig működőképes állapotban van és a maga limitált módján egészen decens képeket lehet vele készíteni.
Az első tükörreflexes gép, egy Canon EOS300 jóval később érkezett, szintén 35mm filmmel, de már cserélhető objektívvel. Innentől datálható egyébként a márkahűségem is, mivel egyrészt az analóghoz vásárolt objektíveket nem szerettem volna kidobni, másrészt pedig nagyon elégedett voltam és vagyok a Canon gyártmányaival. A teljes kollekcióból mindössze egy gép döglött meg, az ultrazoom, annak is a kártyaolvasója, továbbá a négyszázas teleobjektív produkált egy, ha nem is olcsón, de könnyen megjavíttatható típushibát.
Na, de hogy jön ide a doboz?
Tetszettek már hallani a doboz-fényképezőgépekről? Angolul box camera.
Nem? Semmi baj, egészen pár héttel ezelőttig én se tudtam, mi fán teremnek, csak aztán más okból kutakodtam a neten és belebotlottam.
A doboz kamerák képviselték egykor azt, mint az én első Kodakom. Olcsó, fix fókuszú, de többször használható gépek, pofonegyszerű mechanikával.
Kérem, fogadjátok szeretettel Bobot!
Bob kilencvenöt éves, márkáját tekintve egy Agfa England Box Nr.1. (AB1.1b). Közepes formátumú, 120-as filmmel működik. Annak idején legalább 250,000 darab került legyártásra és eladásra belőle, mára azonban csak mutatóba maradt belőlük néhány példány.
Meglátjuk, hogy Bob mire képes, a fényképen már fekete-fehér filmmel töltve várja a bevetést.
És mivel a 120-asok előhívása egyáltalán nem biztos, úgy döntöttem, hogy egyúttal megtanulom ezt is. Születésnapomra (ami ugyan később lesz) kaptam a szüleimtől egy előhívó dobozt, amivel nincs szükség sötétkamrára.
Az analóg fotográfia teljesen más világ, Bob pedig annak is a hőskorát képviseli.
Amiért én nem váltam meg az analóg EOS300-tól, az éppen a fényképezés iránti szeretet és tisztelet. Mert digitális géppel minden sokkal egyszerűbb.
Egy repülőnapon ellövök 2000 képet, abból lesz nagyjából 20 jó és ugyanennyi menthető. A többi vagy menthetetlen, vagy klisé. Sokszor csak a gép képességeinek és az alapos utómunkának köszönhető a lélegzetelállítóan sikerült felvétel.
Szánalmas, amikor valaki, csak mert meg tudott venni egy többezer eurós készüléket, máris fényképészként hirdeti magát (és szolgáltatását), meg ossza az észt a YT-on.
Bobnak nincs mindenirányú stabilizátora, nincs benne ilyen, meg olyan szenzor. Bob egyszerű, mint a faék és pontosan ezért szinte elpusztíthatatlan.
Remélem, hamarosan megmutathatom nektek, milyen Bob szemén keresztük a világ.
Hajrá, Bob!
