Egyeske

Boldog - vagy boldogabb, kinek hogy tetszik - új évet, itt van 2016, viszlát, 2015, és köszi a rengeteg mindent, ami történt. 
Gyorsan elment ez az egy év, meg hát az év vége is, a karácsonnyal, szilveszterrel, szabival együtt.
Túl gyorsan. Még maradtam volna otthon szívesen, lábat lógatva, autókázva (Szergejke jó van, köszöni), koncertekre (Boxty, Paddy and the Rats, Nightwish, Archenemy, Amorphis), moziba járkálva (Star Wars, oh yeah), színezgetve (új hobbi), konzolt csesztetve (mindig legyaknak három körrel a győzelem előtt), főzőcskézve (a karácsony nálunk a kísérletezés ideje, a 2015-ös év nagy újdonsága az sk szaloncukor volt), de hát nem lehet.
Jönnek az új kihívások - új projekt, új csapat, miközben a régi se enged még -, kollégák jönnek, mennek, havazás is várható, nekem meg le kéne végre transzportálnom a muskátlikat a pincébe, mielőtt teljesen elfagynak. Ha volt is rajtuk élősködő, az mostanra biztosan megdöglött, de ettől függetlenül nem akarok kockáztatni, nem teszem őket a többiekhez. Az egészségesek amúgy a lépcsőházban figyelnek már egy ideje, tök kopaszon, mert egyszer kapnak egy hónapban vizet. Diéta van, nehogy elhízzanak, aztán megint leugorjanak nekem a párkányról a kövér kis testük miatt. A Rambó edzi őket. Tavasszal kezdhetem elölről az erkély csinosítgatását, mivel az árvácskákat alighanem sikerült megölnöm és remélem, hogy idén végre lesz időm letenni a burkolatot, amit tavaly vettem. Meglátjuk. Kíváncsi vagyok én is...