Kultúrzöldség I. - Mariatrost, Graz

Mariatrost mindamellett, hogy Graz egyik (igencsak puccos) kerülete, Stájerország egyik leghíresebb zarándokhelye is. Szám szerint ez a XI. kerület, a belvárosból az 1-es villamossal közelíthető meg. Bűbájos, helyenként egynyomú pálya - engem valahogy a néhai 43-as vonalra emlékeztetett. Na ja, gyermekkori nosztalgia...
A villamosmúzeum kívülről nem nagy szám - a 8 eurós (érvényes bérlettel 6 euró) belépőt érzésem szerint nem éri meg. Az itt látható járgányok egy része ugyanis még mindig szolgálatban van, és az igazi veteránok is fel-felbukkannak a grazi utcán.

Ez itt a bejárat. Közvetlenül az 1-es villamos végállomásánál található a múzeumként funkcionáló remíz.

A nagy öregek egyike.

A másik véncsont. Bármennyire kedvelem is a hozzájuk fogható, öreg jószágokat, a 8 eurós belépőt én egy picit túlzásnak érzem. Még akkor is, ha tudom, hogy valószínűleg ezeknek a kedves öreg jószágoknak a fenntartására fordítják.

Akit érdekel, ezen a linken részletesebb infót kaphat.
A kerület másik nevezetessége a bazilika. Híres zarándokhely, első ránézésre nem egyéb egy kicsit méretesebb kéttornyú templomnál, ami peckesen trónol a 469m magas Purberg tetején.
216 darab lépcső - az Angelus lépcső - vezet fel a zarándoktemplomhoz.

Gábriel arkangyal, a lépcső névadója. Az arckifejezésére inkább nem mondanék semmit.

Innen nem tűnik veszélyesnek, de 216 lépcső azért 216 lépcső.

A bazilika

1714-ben kezdték el építeni Andreas és Johann Georg Stengg - apa és fia - építészek tervei szerint. Az épület szíve egy késő-gótikus (1465 körül készülhetett és csak 1695 környékén barokkosította egy bizonyos Bernhard Echter) Vígasztaló Szűzanya szobor, melynek számos csodatettet tulajdonítanak. Maga a szobor feltehetően a Rein-i Székesegyház adománya volt Johann Maximilian von Wilferstorff kápolnája számára. A fent említett nemesúr leánya állítólag ehhez a szoborhoz imádkozva gyógyult ki súlyos betegségéből - a csoda híre aztán futótűzként terjedt, és a templom népszerű zarándokhellyé vált. (Az illető úrnak egyébként a keresztlevelek tanúsága szerint nem volt leánya... de ez igazán részletkérdés...) 
A lenyűgöző, barokk épület 1724-ben készült el, a belső tér egészét meghatározó freskók Lukas von Schram és Johann Baptist Scheidt műremekei.

A főoltár. Nagyon barokk.

A szószék 1779-ben készült, alkotója Veit Königer igencsak kitett magáért.

 További érdekesség, hogy 1996-ig a templom melletti épületekben szerzetesek laktak, és maga a templom csak 1999-ben II. János Pál pápától nyerte el a basilica minor címet.
A mellékoltárok sem egyszerűek, felállításukhoz a helyi nemesség bőkezűségére is szükség volt...

Az egyik mellékoltár, az oltárkép felett az adományozó családok címere. Alighanem mélyen a zsebükbe nyúltak... de mi is van az oltárkép alatt? 

Igen, pontosan az, aminek látszik. Egy holttest, a méreteiből ítélve gyereké. Tudom, hogy ereklye, de akkor is...

Az orgona.

Táncoló angyalok ellenfényben.

Autóval sem egyszerű a terep - 14%-os emelkedő a Purberg lábától

Ha valaki Grazban jár, látogasson el a mariatrosti bazilikához, mert megéri...

Kilátás a bazilikától