Čanj tengerpart |
Amikor szóba került, hogy hol tervezem eltölteni a szabadságomat,
mindenki csodálkozott. Montenegró? Albánia? Bosznia? Minek mész te oda?
Nos...
Egyrészt azért, mert még sosem jártam ott, de hallottam, hogy szép. A vad hegyek, várromok, a Kotori-öböl, a Lovćen ködbe burkolózó orma a mauzóleummal, Bar óvárosa... igen, az ember szája tátva marad, és azt mondja mindenkinek, hogy ide el kell jönni. Ezeket látni kell. Akkor is, ha az itt lakó emberek lusták (ez igazából nem volt meglepetés), és sajnos ez meg is látszik - igen, valóban nem túl vendégcsalogató a hegyekben álló szemét és a kukák környékén élő kóbor állatok látványa, a szagról nem is beszélve. Arról most inkább ne ejtsünk szót, hogy a k. turista is bizony elássa a jégkrémes pálcikát a tengerparton és eldobja a szemetet...
Ettől függetlenül a víz jó minőségű, egyáltalán nem koszos, nyugodtan lehet fürdeni benne.
Mi az, amit érdemes tudni, ha valaki Montenegróba indul?
A fizetőeszköz az euró, az árak jóval a mi áraink alatt vannak. Mondjuk úgy, minden feleannyiba kerül, mint Európában, viszont a fizetések is a béka zoknija alatt leledzenek, szóval a helyieknek koránt sem olcsó az élet.
A határátlépésnél a kártya személyi elegendő, nincs szükség útlevélre. A régi típusú személyit azonban nem fogadják el!
Az úthálózat meglepően jól karbantartott, futóműevő kátyúkat szinte sehol sem találni (oké, az Unió elég rendesen tolta bele a pénzt...), és a hegyek között igazi élményautózásra is lehetőség nyílik.
Mielőtt azonban valaki nekiindulna autóval, tájékozódjon a tüzelőanyagok minőségéről, mert a kúthálózat koránt sem sűrű és semmi sem garantálja, hogy a hegyek között a korszerű autókhoz is kapni naftát. (Annak idején, amikor a horvátoknál is még csak papíron létezett a tengerpartra vezető autópályarész, az éppen kamaszodó Szuperszamár is beevett valami vackot a hegyek között. Szerencsére komolyabb baja nem történt, bár a mi idegeinket igencsak megcincálta a majdnem 24 órásra sikeredett hazaút...)
Különleges adapter az elektromos kütyükhöz nem szükséges, a csatlakozók normál európai szabványt követnek.
A csapvíz nem iható!
A folytatásban:
Körülnézünk a tengerparton, aztán irány a hegyvidék. Avagy miért feketék a hegyek, kit evett meg a cápa, és ki az a Petar Petrovics Njegos...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése