avagy ne csak a kulturális örökségben essünk orrot, együnk is valamit, ha már arra járunk
Nagyon igaz az, hogy a legjobb kajákat az utcán kapni, és már sokan leírták előttem, de azért én is mondom, hogy ha lehet, sose a turisták által felkapott helyekre üljünk be, hanem oda, ahova a helyiek járnak. Ők ugyanis tudják, hogy hol lehet olcsón jót enni-inni...Íme néhány példa arra, hogy mit érdemes megkóstolni odalent. (Receptekkel együtt, mert hókon somott a jótündér és lefordítottam párat. A kávé, a csevap és a proja kipróbált recept! )
A burek
Mostarban ettünk először, aztán meg Sarajevoban, ahol szács alatt készítették - bevallom, nekem a mostari jobban ízlett, de ez egyéni vélemény... A boszniai stílusú burek nem pitában készül, hanem a töltött tésztát feltekerik és egy szép nagy, kerek tepsiben sütik. Ez amolyan rétestészta jellegű tészta egyébként, a töltelék felhozatal bőséges, van húsos, túrósajtos, almás, spenótos... szóval sokféle. Mi a húsosat kóstoltuk meg (naná!), és pestiesen mondva, bejött a cucc...
Átlagosan egy adag 2-3 KM (konvertibilis márka), ami 1-1,5euronak felel meg és egy főnek ebédre bőségesen elegendő. Ha valakinek van kedve beindítani a sütőt, akkor simán elkészítheti otthon, mert nem nagy kunszt. A tésztájához kell fél kiló liszt, úgy 3 evőkanál olaj, úgy fél liter víz és kevés só, ezt kell jó levegősre gyúrni, de a lustábbak kísérletezhetnek kész rétestésztával is. (A vízzel azért óvatosan, csak annyit, amennyit felvesz!) A töltelék, ahogy írtam, bármi lehet, a húsos változathoz kell fél kiló darált hús, só bors, meg egy kis fej finomra vágott vöröshagyma. Ezzel beterítjük a téglalap alakúra kinyújtott tésztát, és szépen feltekerjük. Készíthetünk egy nagy csigát (kerek tepsiben), vagy kisebb csigákat szorosan egymás mellé téve(négyszögletes tepsiben), aztán az egészet lekenjük só-víz-olaj/olvasztott vaj-bors keverékével és 200 fokos sütőben megsütjük.
Sarajevoi lepénybe töltött csevap
Na ez egy olyan specialitás, amit nem nagyon lehet máshol beszerezni, tekintettel a lepényre... Egyáltalán igazán jó csevapot, vagy a pljeskavicának nevezett testvérkéjét nemigen lehet kapni a volt jugó tagállamokon kívül. Odalent amúgy szinte mindenfelé csevapozókba lehet botlani...
Sajnos az általunk vásárolt lepény-csevap kombót olyan gyorsan toltuk be a fejünkbe, hogy nem sikerült lefotózni...
Azért én előtúrtam ám egy jó receptet, mi többnyire ez alapján készítjük otthon a csevapot (igaz, mi pulykahúst használunk, mert azt szeretjük...)
Tehát:
Végy 1,5kg marhahúst és 0,5kg bárányhúst, kockázd fel és sózd meg, aztán daráld át legalább kétszer. 4-5 gerezd fokhagymát zúzz össze és legfeljebb egy deci vízzel együtt dolgozd össze jó alaposan az egészet, aztán legalább egy éjszakára tedd hűtőbe. (Sütés előtt akár két nappal is elkészíthetjük a darált húst, mert semmi baja nem lesz.) Sütés előtt gyúrd át a masszát, ekkor tégy bele 2-3 kávéskanál szódabikarbónát. Olajos kézzel formálj kis kolbászkákat a darált húsból, és süsd ki grillen. (Grill híján olajon is lehet, de faszén aromája hiányozni fog...) Nagyjából ennyi.
Ha valakinek van a közelében török, vagy szíriai bolt, nagy valószínűséggel még valamiféle lepényt is be tud szerezni, így aztán semmi sem állhat közé és a tökéletes replika közé. Ja, ki ne hagyjam: a csevap mellé felkockázott vöröshagyma, esetleg joghurt, vagy ajvar való.
Fekete kávé
Szóval vigyázat, a fekete kávé (crna kafa) odalent mást jelent, mint mifelénk. Ha valaki nem ilyen lovat akar, az eszpresszót kérjen, vagy kapucsínót! Más kérdés, hogy például én, aki naponta képes vagyok meginni 5-6 kávét, a reggeli után elfogyasztott török kávé mellé maximum egyet tudtam pluszba leküldeni délután, olyan koffeintartalma volt.
De hogyan is készül?
Személyenként végy egy közepes csészényi vizet, és közepes lángon forrald fel! Csak friss vizet szabad használni, és olyan kávés edényt, amit már legalább három éve használunk ilyen célokra.
Ha a víz felforrt (Ne lohogjon, az nem jó, éppen csak gyöngyözzön!), személyenként egy teáskanálnyi, nagyon finomra őrölt kávét kell beletenni, valamint ilyenkor kerül bele a cukor is, ha valaki azzal inná. Amikor feljött a habja, akkor mehet a csészébe mindenestől. Ennyi.
Én itt persze helyzeti előnyben vagyok, mert tudok venni igazi török kávét, ami ráadásul töredékébe kerül, mint a másik, "európai" fajta. Otthon esetleg a szír boltokban érdemes körülnézni.
Az a bizonyos kukorica muffin... (Proja)
A szállásunkon reggelire volt négyféle választható kaja, ezek egyike volt a kukorica muffin, amit nem muffinnak találtak ki, ez csak opció. Eredetileg ezt az ételt úgy hívják, hogy proja és igen népszerű étel, főleg reggelire, mert baromi laktató. Fotó majd lesz, ha kedvem támad beindítani a sütőt ebben a rohadt melegben...Mi kell hozzá?
1 pohár joghurt, fél pohár étolaj, 4 egész tojás, 1 pohár búzaliszt, 1 pohár kukoricaliszt, 1 tasak sütőpor, ízlés szerinti mennyiségben só, és feta jellegű, apróra morzsolt lágy sajt (sir)
A hozzávalókat összekeverjük, a sütőt 200 fokosra felfűtjük. A masszából a muffinformákba adagolunk annyit, hogy a tetejétől még 1-1,5 centi hely maradjon. Aranybarnára sütjük és megesszük.
Ezen kívül persze sok-sok jó tejtermékük van (pl a kajmak nem nagyon hozzáférhető, de itt Grazban valamelyik boltban mintha láttam volna), és nekem nagyon bejött a házi olajbogyó, amit a bari piacon vettünk. Nagy találmányuk még a slatko (ez egyfajta lekvár, a gyümölcs többnyire egészben landol a cukros szirupban), és az ajvar, meg a paradicsomos testvére a pinđur. Természetesen mindenkinek megvan a jól bevált receptje (nekem is), és természetesen aszerint készül a legjobb változat...
És hogy mit érdemes inni?
Egyrészt ásványvizet, mert sem Boszniában, sem Crna Gorában nem iható a csapvíz. Albániában sem, mielőtt valaki kérdezné.
Alkoholos italok közül szőlőpálinka (lozova rakija), de amúgy arrafelé se teremtett olyat a Jóisten, amiből ne lehetne rakiját főzni, borok közül a Vranac (száraz vörösbor) és a Krstač (száraz fehér bor).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése