Hogy is volt a Kishercegben?
,,A virágom... felelős vagyok érte. Hiszen olyan gyönge! "
Ha valakinek kétségei lennének, a muskátlik jól vannak, élnek, virulnak a többi növénykével együtt. Úgy látszik, csak sikerült, igaz ebbe valószínűleg az erkély szerencsés fekvése is belejátszott. Más kérdés, hogy arra sosem gondoltam, hogy ennyi virág lesz a muskátlikon - olyan kis szerencsétlenek voltak, ráadásul a szállítás sem éppen ideális módon történt, mint tudjuk... Ugyanez vonatkozik a petúniákra is. A jobb sarokban lévő, egyke példány például nagyon elkanászodott (jó értelemben)...
Szóval ez itt az én szép kiskertem. A kövirózsát és a fehér locsolókannában lakó növényeket nem én telepítettem, hanem szülinapomra kaptam őket. Egy ideje ők is kint laknak a többiekkel.A petrezselyem és a snidling is remekül fejlődik, az oregano és bazsalikom pénteken földbe került, meglátjuk, lesz-e belőlük valami.
A kiskert jó dolog. Reggelente meglocsolgatom a növényeket, leszedem az elsárgult leveleket és az elnyílt virágokat, aztán munka után ugyanez... Növényellenőrzés, etetés, teknőcke megtöltése vízzel. Ez is egyfajta kikapcsolódás. Amíg a növényeimmel foglalkozom, addig se azon jár az agyam, hogy a napközben felmerült problémát hogyan lehetne a "sikeresen megoldott" mappába menedzselni a "pofáraesés" feliratú helyett, sokkal inkább azon, hogy a balkonláda helyett nehogy az alsó szomszédot öntözzem meg növénytáppal (mint például ma reggel, amikor csak melléborítottam a vizet)...
A másik, hogy egyszerűen jól esik kiülni az erkélyre kajával, kávéval és bambulni ezeket a színes kis élőlényeket. Az ember még arról is megfeledkezik, hogy odaégette magát zsemlesütés közben a sütőhöz.(Igen, a 200 fokos sütő vasfelülete nagyon meleg, és nagyon csúnya nyomot hagy a bőrön.) Így jár, aki a zsemlék szemmel tartása helyett éppen egy virtuális tengeralattjárót próbál bemenedzselni egy kikötőöbölbe úgy, hogy ezt lehetőleg az ellenfél ne vegye észre... Aztán amikor már majdnem brikettet csinált a kajából, akkor ugrik fel, hogy jajazsömle... aztán meg anyáááááádzsömle és aúúúú...
A jó hír, hogy szépen gyógyul, bár hogy miért mindig ezt a kezemet verembe és pont ott, ahol a seb van..?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése