2012. szeptember 29., szombat

Riegersburg és környéke

Eredetileg eszem ágában nem volt menni sehova, viszont a Csodacsacsi mosásra szorult, és ha már elmentem vele a benzinkútig, hogy ott lemossam, akkor meg is etettem, és ha már megetettem, akkor el is indultam vele, bele a világba, csak úgy, mert miért ne. A hirtelen felindulásból elkövetett Ladázás célállomása végül Riegersburg lett, úgy hatvan kilométerre Graztól, Kelet-Stájerországban.
Burg Riegersburg - A kereszténység legerősebb bástyája

Az autópálya szakasz (A2 - Bécs felé) nem nagy ügy, de a B65 és a B66 már önmagában megéri, hogy az ember elinduljon világot látni. 
Visszafordító a B66-on, a valóságban is ilyen
A B66 Riegersburgból
Csodálatosan szép, emelkedős, kanyargós és nagyon keskeny utak, csinos falvak - igazi élményautózás (vagy élménymotorozás, ki mivel vág neki).
Itt nem lehet, és nincs is értelme gyorsan menni - persze, vadbarom errefelé is akad, de a többség szerencsére nem érzi úgy, hogy időmérőt fut a Red Bull Ringen...
Ami pedig külön öröm az olyan régimódi figuráknak -értsd öreg, keleti autóval, GPS nélkül közlekedő -, mint én is vagyok, hogy nincs szükség navigációs eszközre. Minden tökéletesen ki van táblázva, nagyon sügérnek kell lenni ahhoz, hogy valaki eltévedjen.







Riegersburg egyébként Stájerország egyik legrégebbi erődje, amelyet egyetlen hódító nagyhatalom se tudott bevenni, és Napóleon se durrantatta fel, mint a grazi Schlossberget...
Tulajdonosai jelenleg a Lichtensteinek, hírnevét bevehetetlensége és csodálatos állapota mellett a Gallerinnek és egy eszméletlen méretű jégesőnek köszönheti.
Vagy talán még inkább az emberi butaságnak, hiszékenységnek, és két elmeháborodott, nőgyűlölő szerencsétlennek, akik ekkor már réges-régen nem éltek, de átkozott hagyatékuk
(a Boszorkánypöröly, vagy Hexenhammer) két év alatt 95 ember kínhalálát okozta a környéken.

Tárgyalás
A boszorkányok repülési útvonala, miközben létrehozták a jégesőt 1673-ban
Boszorkányok. Ki más is okozhatta volna azt az 1673-as jégesőt, ami a Riegersburg környéki vidéket sújtotta? Stájerország leghírhedtebb boszorkányperében 95, különböző rendű és rangú embert kínoztak meg, ítéltek el és végeztek ki.
Róluk és az 1673-1675 közötti boszorkányperről szól a vár egyik kiállítása.

A Virágboszorkány - festményen szebb volt...
 A tárlaton megismerkedhetünk a hiedelmekkel, a Boszorkánypöröllyel, a kínzóeszközökkel, és két, híres vádlottal.
Egyikük, a Virágboszorkányként (Blumenhexe) ismert Katharina Paldauff látható is. Állítólag a derék polgároknak az tűnt fel, hogy a várban télen is nyílnak a virágok. Ahelyett, hogy örültek volna neki, bemószerolták Paldauff asszonyt a császári vizsgálóbiztosnál. A szerencsétlent ki is végezték, egyike volt a 95 áldozatnak. Aki a virágot nem szereti, ugyebár...

A kivégzettek között persze nemcsak egyszerű embereket találunk, hanem családostól kivégzett nemesasszonyokat, és nemesurakat. 
A császári vizsgálóbiztos pedig mily meglepő, a várat ezidőtájt birtokló Gallerin becses veje volt.
Nem volt kedvem lefotózni azt a gazembert, de tessék nekem elhinni: nem sugárzott a tekintetéből túl sok értelem...

A vég kezdete

A kínzóeszközökről most inkább ne is ejtsünk szót. Egyszerűen ijesztő, hogy milyen átkozottul kreatív tud lenni az emberi elme, ha egy másik ember gyötréséről, megöléséről van szó. A különböző szorítók, nyújtók mellett az egyik vitrinben van egy Vasszűz is. Állítólag sosem használták - amekkora tüskék abban voltak, egy kínmester szemével nézve tényleg nem sok értelme van. Ha azt rácsukják valakire, az már nem fog szövegelni, hanem szépen csendesen elhalálozik...
Jut eszembe, volt nekik kerekük is... Egyszerű kocsikeréknek tűnő darab, de ezen kocsi sosem gurult...


A várban található másik múzeum inkább a környék és a vár környékére koncentrál, valamint bemutat kettőt a vár legimpozánsabb termei közül.

Sokszor emlegettem már a Gallerint.
Ő volna az, Katharina Elisabeth von Galler:
Ezt a kis termetű hölgyeményt a maga idejében "schlimme Liesl" becenévvel illették. Rossz korba született, erős asszony volt, akinek egy erősen férfiközpontú társadalomban kellett megvédenie saját magát, és a birtokait.
A bárónő túlélt három férjet, és Stájerország leghatalmasabb erődítményévé tette a riegersburgit. Ő építtette az itt látható Fehértermet.

 










Nem vagyok a barokk híve, de ez a terem kimondottan tetszett.
A lovag, vagy királyterem még inkább.

Csupa intarzia, egy bődületes méretű cserépkályha, és egy páncél
Fegyvergyűjtemény

A mennyezet is intarzia



A belső terek után most következzen a külső. A vár, amiért érdemes kocsiba ülni.




 



A várárokban sokak számára meglepő módon nyuszik laknak. Két dolog lehetséges:
1. Harci nyulak
2. A taverna nagyon közel van, és bár nem néztem az étlapot...

 
Amit tudni érdemes:
- A várban két múzeum és egy madaras élménypark működik, a múzeumokba a belépő felnőtteknek 10 euro
- A múzeumokban, és a belső udvaron fényképezni csak fotójeggyel lehet, ennek ára 2 euro
- A várlift egy útra 2 euro, de a vár megközelítése gyalogosan szerintem sokkal szebb, és nem egy veszélyes terep (20 perc kényelmes séta)
- A várlifthez közeli parkoló díjmentes!
- A múzeumokban nagyon részletesen leírnak mindent - németül... A "várbazárban" azonban lehet szerezni egyéb nyelven is információs füzetet. Magyarul is.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése