2022. január 23., vasárnap

Konmari Greenie módra

 Ama ló, meg az ő másik oldala, ugyebár. Éveken át nem igazán vásároltunk ruhát nekem, aztán puff, egyetem vége... Kicsi Greenie kb tíz éve rájött, hogy a ruhatára nem éppen munkahely konform, szóval vásárolni kezdett. 
Egy kicsit talán túl sokat is. A tesztutak miatt főleg. Felszaporodott egy csomó minden, a lakás meg csak nem nőtt vele... így aztán mostanra eljutottam oda, hogy eljött a vendetta ideje. Muszáj lesz a nem használt és nem szeretett daraboktól megszabadulni, mert a kupi kezdett túlságosan is a mindennapok részévé válni. 
A konmari módszerre tessenek rákeresni a neten, szerintem az egyik legjobb arra, hogy a felesleges cuccoktól megszabaduljunk, mégha első hangzásra kicsit drasztikusnak tűnik is. 
A magam módján alkalmazom persze, mert azért nem törekszem a minimalizmusra. Egyszerűen csak helyet akarok felszabadítani. A dolgok egy része megy a Carlaba, a legjobbak, legszebbek pedig a willhabenre és a Vintedre. Igen, megpróbálom eladni őket, mert van köztük olyan, amit talán egyszer, ha viseltem és azért kár lenne érte. Ha egy kicsi visszajön belőle, már nem rossz. 
A szakadt, hibás cuccok pedig a H&M -ben fognak kikötni, ha még mindig le lehet adni őket utalványért cserébe. 
A konmari persze nemcsak a ruhákat foglalja magába, hanem minden mást is. Könyveket. Csetreszeket. Már nem aktuális hivatalos iratokat. Személyes tárgyakat. 
Aztán pedig jön a bolhapiac. Néhány héten keresztül szerintem ki fogok menni vasárnap reggelente árulni. Ez most eléggé furán hangzik, de baromira kedvet kaptam hozzá, mivel nemcsak ruhanemű várja ám itt a sorsát, hanem sok más egyéb is. Ehhez persze még katalogizálnom kell a dolgokat, dobozolni, szétválogatni, hogy ott csak ki kelljen pakolni a kocsiból. Már ötletem is van arra, hogy hogyan fog kinézni az én kis standom, ha majd eljutok odáig. 
Meggazdagodni ebből nem fogok, de hát régóta tudjuk: Ami az egyiknek szemét, az a másiknak még lehet kincs. 

(Nyugodtan lehet mondani, hogy te Greenie, te mekkora hippi tudsz lenni. Vállalom. Igen, néha tényleg, baromira.)

 
 
   
  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése