Régóta a bakancslistámon volt, most végre sikerült. Jelenleg nincs előadásuk Magyarországon és Ausztriában is csak Graz illetve Bécs volt olyan szerencsés, hogy a Grúz Nemzeti Balett vendégszerepeljen, de ha egyszer lehetőségetek nyílik elmenni egy előadásukra, ne habozzatok! A Sukhishvili tényleg megéri azt a pénzt, amit elkérnek érte.
90 euró alatt nem volt jegy az előadásra, ettől függetlenül komoly nézőszámot vonzott Grazban a Messe Halle A-ba. Jó, van egy elég lelkes grúz diaszpóránk is, illetve az orosz-ukrán kisebbség is nagyon szívesen látogatja a táncelőadásokat, de akkor is. Maga az előadás a legmagasabb színvonalat képviseli, a tánckar élő zenére táncol, a professzionalizmus olyan magaslatában, amit nem is igazán tudnék mihez hasonlítani. Elképesztő emberi teljesítmény, évtizedek kitartó munkája van minden egyes táncművész mögött, le a kalappal előttük. A kosztümök egyszerű eleganciája szemet gyönyörködtető, nincs felesleges csicsa, éppen csak annyi, amennyi feltétlenül szükséges. Szívvel-lélekkel összerakott műsor, büszkék lehetnek rá a grúzok. (Nem véletlen egyébként, mivel az alapítók leszármazottai igazgatják a társulatot, szóval ez az örökségük, megértem, hogy vigyáznak rá és tisztelettel bánnak vele.)
A szervezés és a közönség viselkedése már más tészta. Szerencsére a színpad meg volt emelve, így kisebb nyaknyújtogatással, de egészen jól lehetett látni, mert a nézőtér nem emelkedett. Fuck.
A közönség pedig ottbasszameg! Emberek, tegyétek már le azt a kbszott tepsifont legalább arra a kétszer 50 percre és élvezzétek az előadást. Tényleg azért fizettek 90+ eurót egy táncelőadásért, hogy utána egy mobil apró kijelzőjén nézzétek, mert videózzátok? Kurvára zavaró a képbe belógó mobilok látványa és fénye. Kösz, hogy tönkre teszitek mások élményét a szarjaitokkal, bunkók és belevilágítotok az automata vakukkal az előadók arcába is! Miért nem egyértelmű, hogy ilyet akkor sem csinálunk, ha nem mondják be külön, hogy tilos? A másik, hogy ha picsogni akartok, akkor húzzatok ki az előtérbe és ott tegyétek. A mögöttem ülő, két ruszki bárisnyának folyamatosan be nem állt a szája, erősen gondolkodtam, hogy összeszéve megkopott orosztudásomat hátrafordulok és rájuk mordulok. Végül elég volt hátranéznem...
Elmennék-e megnézni újra? Igen, és legfőképpen azért, mert a Sukhishvili a maga eleganciájával az egyik utolsó gyertyaláng a showbiznisz szennyes sötétjében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése