Vegyesfelvágott

Herbert von Schwarz - barátainak csak Monster - régi harcostárs, megjártuk együtt Németországot, Ausztriát és Spanyolországot és most abban a megtiszteltetésben lehetett részünk, hogy ellátogathattunk együtt Magyarországra is. Ilyen velem még nem történt, mármint hogy cukorborsóval (gépkolléga) térhettem haza a szabadságra, először nem is akartam elfogadni, merthogy nincs neki garázs, de mondták, hogy vigyem, hát vittem. Ezúton is köszönet Viknek, hogy náluk lakhatott két héten keresztül, mivel kicsiny habteste sehogy se fért be az időközben mégis sikerrel leszervezett garázsba. (A Szamaram is egy colos virsli, 4,20m, de Herbertünk közel egy méterrel hosszabb, és még csak ki se volt engedve a vonóhorog.)
Idén csak 23-án délután sikerült elszabadulnom, miután csontig fagytam a hideg kamrában, és egy nyüffögő zsömlét hagytam magára, így aztán a favásárlás is szombatra maradt - éppen hogy kaptunk még fát, igaz, így jóval áron alul sikerült a biznisz. Még jó, hogy a szaloncukor és a sütik jelentős része már készen volt, így időben elkészült a szentesti vacsi. 
És hát mivel is töltené az ember a szabadságát, ha nem rendrakással? Kidobtam az egyetemi jegyzeteim (kézzel írt, letöltött és kinyomtatott) közel kilencven százalékát - úgy száz kiló papírt. Kimostam a plüssállataimat - köszönet AnB-nek a mosószer tippért, kitűnően bevált. Éééééés még mindig nincsen rend, bár már jobb, mint volt és még a ruhás szekrényt is sikerült gatyába rázni. 
Találkoztam persze régi barátokkal, voltam koncerten, meg moziban kétszer is, ami rekord. No és persze visszajöttem von Schwarz-cal, aki Granada után épen, egészségesen megúszta Budapestet is és még a határon se állítottak meg vele - kizárólag azért, mert mínusz tíz fok volt és nem látták a vérszomjas Edömért az anyósülésen, amint a laptop kábelét rágja.

Apropó, határ: ha valaki nem akar kilométeres dugóban szívni, javaslom, hogy a kis átkelőket válassza! Én rendszeresen Rábafüzesnél megyek át, igaz, ez az útvonal egy órával hosszabb időben, de kevesebb rajta az ökör. Ha valaki Bécs felé menne, érdemes az 1-es főúton lévő átkelőt használni az autópályás helyett.