Irish soda bread

mert zsemlét venni a boltban a papírkutyáknak való...
Ha nem listával megyek, tuti elfelejtek venni valamit a boltban. Pl. zsemlét. És amikor az ember rohadt éhesen, a konyhaszekrény ajtaját kinyitva, utazás előtt egy nappal döbben rá, hogy hát bm a zsemle... az epic.
Semmi baj, sütő van - és recept is, hála a jó égnek, mivel én már csak ilyen konyhabolha vagyok és szeretem az ilyen hagyományos cuccokat.
Íme:
A mérce egy 1decis kávésbögre volt, így nem egy malomkereket sikerült sütni.

• 4 bögre teljes kiőrlésű búzaliszt
• 2 bögre finom búzaliszt
• 1,5 teáskanál só
• 1,5 teáskanál szódabikarbóna
• 3 bögre buttermilk (vagy kefír, ha csak azt lehet kapni)

A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd elkezdjük hozzáadagolni a buttermilket. Bucit formázunk belőle és egy sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, majd X-alakban bevágjuk a tetejét. Nem kell mélyen, csak úgy 1-1,5cm.
Ezután a tepsit egy másik tepsivel lefedjük és 220 fokos sütőbe tesszük 30 percre, majd a végén még 15 percet sütjük fedő nélkül. Ha túl kemény lenne a héja, le lehet teríteni nedves konyharuhával.
Ennyi. Nincs benne mazsola, meg dió, meg egyéb hülyeségek, az ír parasztnak nem tellett rá minden nap, hát nem tette kenyerébe. A parasztkenyérben sincs, akkor ebbe miért kéne? Ha valaki nem akar teljes kiőrlésű lisztet venni, akkor az arányok a következők:

• 4 bögre liszt
• 1 tk só
• 1 tk szódabikarbóna
• 2-3 bögre buttermilk/kefír   

A folyékony hozzávaló azért érdekes, mert ugye az eredeti recept angolszász mértékegységekkel dolgozik és a száraz uncia meg a folyékony uncia nem egyenlő... A lényeg, hogy annyit adjunk a lisztes keverékhez, hogy egy se nem túl lágy, se nem túl kemény kenyértésztát kapjunk. Én mindig beleöntöm az első két csészét, a harmadikat meg csak akkor és annyit, amennyit még felvesz a tészta.

Hát nem gyönyörű? Elvileg hat órát kéne hagyni állni, de azt én nem bírom ki.
A recept egyébként innen van:
link