Friesach

Friesach maga a történelem, Karinthia és Stájerország határán fekszik, a karinthiai félen. A tippet egyik kollégám adta még márciusban, merthogy "négy vár is van ott, te meg szereted a várakat"...
Ezúton is köszönöm neki az ötletet, mert ez a valamivel több, mint ötezer lelkes kisváros tényleg csodaszép.
Az idő ugyan kissé borongós volt, noha már március vége felé jártunk, néha kicsit szemerkélt is az eső, és természetesen a vármúzeum sem volt nyitva - ha valaki szeretné megtekinteni ezeket a gyűjteményeket, a legcélszerűbb májustól felkeresni a várakat - ahogy azt már írtam, a legtöbbjük - ahogy otthon is - téli szünetet tart.
Városnézés esetén pedig célszerű szem előtt tartani, hogy szombaton a kisebb boltok legkésőbb négykor bezárnak (de inkább egy-két óra felé), vasárnap pedig nincsenek is nyitva. Nemcsak a kicsik, a nagyok sem, leszámítva a vendéglátóipari egységeket (cukrászda, kávézó, pub és elvétve a pályaudvarok környékén egy-egy üzlet). 

 Először azt hittem, eltévedtem, de aztán mégse. A főútról letérve egészen érdekes a városka megközelíthetősége, én többször megálltam ellenőrizni a térképemet, hogy jófelé hoz-e a navi, vagy már megint behúzott a csőbe.

 

Mivel én szezon előtt jártam erre, még nagyon kihalt volt, és talán a kellemetlenebb időnek is köszönhetően alig néhány hozzám hasonló elvetemült lézengett a környéken.
Én ennek mondjuk örültem...

 A látnivalók tárháza annyira bőséges, hogy az ember először nem is tudja, merre induljon. Talán az egykori papi szeminárium felé? Vagy a Vörös Toronyhoz? Netán egyből fel a fellegvárba? Esetleg a gótikus templom maradványaihoz a tornatérre?

Vagy szimplán csak egy séta a város körül? (Elgondolkodva Szun Ce mester azon állításán, miszerint a fallal körülvett városok ostroma költséges és időrabló szórakozás...)
Vagy, esetleg egy kellemes városnézés a katedrális környékén?

 
A katedrálisra először azt hittem, be van zárva, aztán találtam egy ajtót, fényesre kopott, oltári nagy rézkilinccsel... Végül is, nyitva volt.

Fény és árnyék... Igazi mestermű ez is, mint a legtöbb, középkori templom. És persze a csend.












Maga a városka pedig...

 És még valami.
Van itt a főtérnél egy cukrászda. Olyan igazi békebeli, ahová betérve az ember úgy érzi, eltévedt az időben.

 

Nem szokásom az uzsonnámat fotózni, de ebben az esetben kivételt tettem.

Ha tehát valaki egy jó kávéra, vagy egy guszta sütire vágyik Friesachban, ne habozzon betérni a Hauptplatz 3. szám alatt található kávéházba.
(Utólag jöttem rá, beleharapva a minyonba, hogy ezt nem rumaromával csinálták...)

Link a városka honlapjához.