"- És mit csinálsz a hétvégén?
- Panther Project.
- Hogy mi?
- Van egy PzKpfw V-öm dobozban, azt rakom össze.
- He? "
Körülbelül ezt a reakciót váltotta ki mindenkiből a válaszom arra a kérdésre, hogy mit is fogok csinálni ezen a novemberi hosszú hétvégén.
Itt még dobozban a jószág - a maci nem kerül beépítésre, tekintve, hogy kétszer akkor, mint a majdani harckocsi.
Igen, ennyi festék kell hozzá és ez "csak" egy pirinyóka tank. 161 darab
kicsi bizbaszból áll, amiket egyenként kell lefesteni... Ezt a kis
édibédi minimacsekot egyébként Szolnokon boltoltuk Anyuval, merthogy 20
százalékos leárazás volt minden játékra a boltban, ahová beszabadultam.
(Anyu csak állt és a fejét fogta, amíg én eldöntöm, hogy akkor mégis mit
szeretnék. Egy T-72? Leopard? Tigris? Vagy valami szárnyas? Vagy ha már
Párduc, akkor 1:72 vagy 1:35? Nem viccelek, vagy negyed órát tököltem a
polc előtt, mire kosárba került a Párduc...)
Itt van kiterítve a kis drága. A bal alsó sarokban az mind a lánctalp...
Nem tudom, próbált-e már valaki hígítót szerezni ünnepnapon... Ugyanis mielőtt nagy elánnal nekiestem volna a melónak, rá kellett jönnöm, hogy minden igyekezetem ellenére nemcsak a zsömle maradt otthon legutóbb, hanem a tervbe vett hígító is, ami a festékekhez kell. A por és zsírmentesítés még csak-csak ment volna (bár ilyesmire használni a jó kis pálinkát már erősen szentségtörés kategória), de vakarhattam volna a fejem, hogy a festékes ecsetet mégis mi a búbánattal mosom ki.
Eredetileg el akartam ugrani shoppingolni még hétközben, de nem tudtam úgy lelépni, hogy a boltok még nyitva legyenek, merthogy szerencsétlen 0-ás ecsetem is menekülőre fogta (tartózkodási helye azóta is ismeretlen, felvettem az ütközetben eltűntek listájára a maradék ragasztóval együtt).
A hígítóra visszatérve: persze, hogy a spár ilyesmit nem árul - még jó hogy spirituszt kaptam, így legalább a pálinka megmaradt rendeltetésszerű használatra.
Háttér
Valamikor az általános iskola vége felé kezdtem makettezgetni, az első darab egy SR-71 Blackbird volt, 1:72 méretarányban, aztán jött a Fóka, az A-10, a Mi-24, az AWACS, és végül két tengeralattjáró... Sajnos, többségük takarítás áldozata lett (valaki mindig leverte valamelyiket, így aztán szépen lassan "elfogytak"), az AWACS pedig sosem készült el teljesen. A makettezés akkor maradt abba, amikor táncolni kezdtem - a suli és a próbák szinte minden időmet felemésztettek (valamit valamiért), így az ajándékba kapott Mig-29 és a Bf-109 azóta is türelmesen várnak az összerakásra.
Mindkettő ugyanis olyan gép, amit nem szerettem volna csak úgy összedobni és ezzel továbbra is így vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése