... a Covidkámnak is, meg sajnos az objektívemnek is. A Canon 100-400mm munka közben adta meg magát, nem voltam kicsit se ideges, á, dehogy!
Csak annyira, hogy ilyenkor jobb, ha mindenki elmegy a közelemből, mielőtt letépem a fejét és kitűzöm egy esernyő végére, hogy azzal járkáljak körbe-körbe, amíg lehiggadok...
Eléggé priceless, hogy ott állsz Szlovákiában, miután reggel pöcsig áztál, majd éppen roston sülsz, a tele meg megakad 100mm-nél és lehetetlen kihúzni. Neeeeeem, kicsit se idegesítő. A véncsont Canon 90-300mm mentette meg a napot, szóval 90-300mm for president...
Általában nem szoktam két gépvázzal dolgozni, de kivételesen volt egy olyan érzésem, hogy ki kéne vinni az ősöreg EOS300-at (analóg), meg a 90-300mm obit is, ami hosszú éveken át szolgált hűségesen. Áldassék a hatodik érzék, még ha egyszer meg is égetnek érte boszorkányként (vagy mert diplomás nő vagyok ahelyett, hogy teleszülném a Kárpát-medencét?)!
Ja, és a hab a tortán, hogy pénteken, szombaton megint kint leszek (még jó, hogy A2A-re nem vállalkoztam, mert van 19 darab nyüffögő gépállatkám is, akiket nem hagyhatok két hétre magukra és csak csütörtöktől megyek ki Zeltwegbe.), tehát lóhalálában jöttem vissza Grazba, hogy be tudjam adni szervízbe. Pofára estem persze, mert csak az árajánlat lesz meg ezen a héten, nem a javítás... Faxom.
Holnapra hozzák a szintén használt 150-600mm Tamront, ami azt jelenti, hogy a tele által előadott nagyhalál eddig alsó hangon 580 euróba fájt, és még nem tudom, mennyiért fogják megcsinálni (300-500 euro körül saccolom). Ezzel egyébként ki is nőttem a hátizsákot, amiben eddig a cucc lakott, hurrá.
A rövidre sikerült nyaralás ettől függetlenül azért jó volt. Szeretettel ajánlom a Medveja Holiday Resortot, a mobil home-ok is és a kemping helyek is szuperek.
Sajnos az idő rövidsége és a tudatosan csökkentett terhelés miatt az Ucka Nemzeti Park most kimaradt, de mivel tényleg jó a szálláshely, mindenképpen vissza fogunk menni ide.
Opatija meg tényleg egy gyönyszem, nem véletlenül voltak annyira oda érte a k.u.k időkben. Javaslom a tömegközlekedés használatát, mivel a parkolás elég cinkes és a busz teljesen megbízható, ráadásul szuper tiszta és pontos is.
És itt ragadnám meg az alkalmat egy kérésre: drága zenész barátaim, ismerőseim, olvasóim! Kérlek, ne kezdjetek gyakorolni egy hotelszobában, főleg ne több órán keresztül és főleg ne olyan hangszeren, mint a hegedű! Ha már mindenképpen muszáj, mert életetek fellépésére készültök, akkor légyszi, beszéljetek a recepcióssal, és kérjetek egy helyet, ahol a többi vendég pihenését nem zavarjátok! Vagy legalább kopogjatok át a szomszédba, hogy bocs, de szörnyen szarul megy a darab, amit holnap elő kéne adnom és elnézést... Köszönöm.
(A továbbiakban szerintem standard felszerelésként be fogom pakolni a tin whistle-t. Kicsi és hangos. Ha még egyszer nekiáll valami barom mellettem gyösztetni azt a nyomorult hangszert anélkül, hogy szólna előtte, hirtelen erős ingert fogok érezni, hogy én is ugyanezt tegyem. És igen, el fogom felejteni behangolni...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése