A ruhat eszi

Ha valaki azt meri mondani, hogy nem számít a külső, akkor gondolja át még egyszer. A szarkasztikus isteni humorom és az, hogy valójában teljesen jó szándékú sárkányféle vagyok, nincs ugyanis a homlokomra tetoválva (ahogy másnak se), tehát minimum szóba kell állni velem, hogy kiderüljön. Márpedig, ha nem bejövős a külcsín, akkor ennek lőttek feleim...
Oké, egy rövid hajú nő megosztó jelenség akkor is, ha történetesen nőnek néz ki. De az, hogy elmegyek bulizni farmer - póló kombóban és levegőnek néznek, majd szoknya - leggings - póló - csizma kombóban megérem leépíteni a faszikat, az odabaszós, már elnézést a kifejezésért.
Ugyanaz a Best of 80s buli, ugyanazzal a barátosnővel, aki ugyanúgy csinosan felöltözve, mint a múltkor, ugyanúgy jó 20 kilóval nehezebben nálam - csak most észre se vették.
Jaja, csak a belső értékek... hát persze. Amúgy főzni is tudok, mondtam már?