Kissé elhanyagoltam mostanában a blogolást, ennek az oka, hogy július óta folyamatosan úton vagyok. Ebből kettő volt tesztút, igaz, ez majdnem húsz nap, a többi privát - azért laptop nélkül ülni repülőre felemelő tud lenni egy idő után.
A céges gépről nem, vagy csak elvétve írok, alapelvem, hogy a meló és a magánélet el kell legyen választva egymástól, méghozzá szigorúan, különben megtébolyodik az ember. Az életvitelem a legtöbb "civil" számára így is rémisztően gyors, a burn outtal több hónapos betegállományba vonuló kollégáim látványa pedig szintén csak megerősítette bennem ezt az elhatározást. Szabi alatt a céges telefon kikapcsolva, nincs e-mail olvasás és a munkanap végén elrakjuk valami sarokba a laptopot is.
A mobil meg már így is eléggé hozzám van nőve, nem kell még több időt tölteni vele.
Szóval volt két spanyol tesztút, egy hosszú hétvége Angliában, 10 nap az USÁ-ban, majd 10 nap Horvátország, ami ugye elég felemásra sikerült, és a sornak nincs vége. Karácsony előtt még 5 nap Németország (előtesztút), 10 nap Svédország, és 5+ nap tesztpadozás Grazban, ami sajnálatos módon érinti több hétvégémet is, emiatt már nem is hozom ki Őfelségét a Cárevicset.
A külszolgálatban töltött napjaim száma ismételten meg fogja haladni a normálist (átlagost), valahol hetven körül zárok majd. A projekt jövő év elején szépen lecseng majd, talán még egy tesztút lesz Svájcba, aztán slussz. Nem reménykedem, hogy a következő projekt nyugodtabb lesz - talán igen, talán nem -, ez a munka ilyen. Ki lehet szállni, ha valaki akar, a cégen belül is ezernyi lehetőség kínálkozik, csakhogy én még messze nem szeretnék nyugodtabb vizekre evezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése