2017. május 29., hétfő

Alexandrovci

Ha jönnek, én ott vagyok. Nagyon szeretem az Alexandrovot, az aktuálpolitika pedig a művészetek vonatkozásában hidegen hagy. Vörös Hadsereg, vagy Orosz Hadsereg kórusa és tánckara, engem aztán nem érdekel. Egy világhírű együttesről van szó, amely igen, egyenruhában lép fel, katonadalokat énekel, de simán előadja Tom Jones Sex bomb, vagy éppen Karel Gott Lady Carneval című számát a Szmugljanka mellett.
Az Alexandrov hatalmas élmény, csak ajánlani tudom - mindig CD minőségben szól, a szólisták hangja fantasztikus, a táncosok lenyűgözőek. Ízelítő

OFF 
Ami azt illeti, most éppen emiatt nem vagyok most Südtirolban. Mivel a koncert vasárnap este 8-kor kezdődött, muszáj volt egy nappal később visszajönnöm (Herberttel se indulnék neki este tízkor négyszáz kilométernek, nemhogy a Szamárral) és a vezetés úgy döntött, hogy akkor én maradjak a két kis tesztpadi Zsömlével. Jelenleg nyolc teszt vár elemzésre, a szám holnapra már tíz lesz... innen szép nyerni, ge...
És hát végre beütött a nyári időszámítás is: Szuperszamár ismét kint van velem. Egy köhhenés nélkül teljesítette a Budapest-Graz távot, szerintem már erre gyúrt egy ideje. Ezen a hétvégén Bécsbe megyünk (a Szuperszamár, a Morzsa és én)

ON

Szóval az Alexandrov. Nekem volt szerencsém az együttest többször is látni, és amikor kiderült, hogy jönnek, gyorsan rábeszéltem szüleimet, hogy menjünk el a koncertre. Akkor még senki sem sejtette, hogy már nem ugyanazt a kart fogjuk látni...
Az utolsó koncert videója 
2016.12.25-én a turnézó csapat (64 fő) a művészeti vezetővel, és több újságíróval egyetemben Szocsitól nem messze odalett egy repülőgép szerencsétlenségben - és tegnap döbbenetes volt látni, hogy a koncerten jelenlévő több ezer ember - a botos nénikétől az általános iskolás kisgyerekig - néma csendben állt fel a Zsuravli (Журавли) alatt, amit az elhunyt társaik tiszteletére adtak elő. Mindenki, az egész Aréna. Az emberek eltették a mobiljukat, és a dal után kísérteties volt a néhány másodperc néma csend után kitörő vastaps.
The show must go on, mondaná az angol - az Alexandrov Társulatnak újjá kellett alakulnia, és ez meg is történt szerencsére. A szólisták közül is egy életben maradt (ő nem volt a gépen, nem utazott, mert állítólag a felesége arra kérte, hogy ne menjen) és hát olyan nagy Oroszország, van sok tehetséges ember, lehet miből válogatni. Az Alexandrov újjáéledt és továbbra is csodálatos. Hogy mi munka van emögött, szerintem mindenki sejti. Ami engem illet, én például azt is szeretném tudni, hogy a manóba rögzítik a lányok a fejükön azt a rohadt gyöngyös pártát úgy, hogy meg se mozdul. Tök mindegy, hogy forognak, vagy ugranak, a cucc bele van betonozva a fejükbe... Nem viccelek: Itt a bizonyíték

Éljen soká az Alexandrov Társulat! Jöjjenek még sokszor! Őket szerintem mindig, mindenki szívesen látja...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése