Fóka klinika - Teil 4.

Úgy is mondhatnám, hogy finisben vagyunk, de a neheze most jön - Fóki minden letört alkatrésze a helyén, az elveszettek kipótolva, a repedések befoltozva, már "csak" maszkolni és festeni kell.
Igen, láthatóan sánta, ezt még javítani fogom.

 A kabin mögötti rész green stuffból van, ez le lesz festve, nem fog látszani. A plexi alatti részt ki kellett tömni, mert a donor alkatrész nem passzolt teljesen. Mivel ez is festett rész, szintén nem fog látszani.

És akárki akármi mond, a Liquid Green Stuff igenis használtahó cucc. A Citadel termékei olykor aránytalanul drágák, de speciel a Green Stuff megéri az árát. Hogy miért?
Először is, mert vízoldékony. Könnyű vele dolgozni, és a folyékony verzió azonnal kimosható az ecsetből, így nem teszi tönkre az egyébként nem olcsó eszközöket.
Másodszor nincs szaga. Aki szagolta már a Revell Plastoját, az tudja, miről beszélek. A hígítós cuccok mind istentelenül büdösek, csak nyitott ablaknál lehet velük dolgozni.
Harmadszor nagyon sokáig elég. Egy kis doboz folyékonyból alig kellett elhasználnom, pedig szegény kicsi Fóki igencsak foghíjas volt. A kabintető hátuljának pótlására elég volt egy 3 mm széles csíkocska. Bőven maradt a következő projektekre.
Stay tuned. Fóki tovább épül!
....................................................................................................................................................................
A Fóka klinikák epizódjait olvasva gondolom jópáratokban felmerült a kérdés, hogy mégis mire jó ez? Mi ebben a buli?
Elárulom: a tanulási folyamat és az alkotás öröme. A modellezés nem egyszerűen csak előre legyártott alkatrészek összeragasztása, hanem komoly kutatómunka is. Miközben a Fókit építettem, folyamatosan a netet böngésztem, megismertem a gép történetét, erősségeit és gyenge pontjait, olvastam azokról az ászokról, akik vele repültek. (A második világháború történelem. Kezeljük akként! És igen, fel fog kerülni a szvasztika a gépre.) Új technikákat gyakorolhattam be, kicsit kijjebb tolhattam a saját képességeim határát, már ami a nulláról történő modellalkotást illeti.
Megjavítani valamit, alkotni jó dolog. Megmozgatja az ember agyát, újraéleszti a hétköznapi melóba fulladt kreativitást és észrevétlenül redukálja szinte nullára a napi stresszt.
Ajánlom mindenkinek - nyugodtan rá lehet kapatni a gyereket is (nemtől függetlenül).