Komolyan?

 Nagyon rendet kéne már vágni a bringások között. 

Tekerek be a céghez, az Operánál megállok a lámpánál. Balról mellém hajt két nőnemű egyed, az egyik normál, a másik echte teherkerékpárral. Tipikus biomami mindkettő, folyamatosan picsognak egymással a közút kellős közepén. A teherkerékpáron, elől - kapaszkodjatok meg! - csatos hevederrekkel odamókolt "háttámasz", a teherfelületen két év körüli kislány. Nem ülésben! Egyszerűen vállövvel hozzárögzítve egy gagyi, nyilván internetről vett görbített csőhöz, még egy párna se volt alatta, ott csücsült a kifejezetten teherhordásra szánt felületen. Bukósisak mondjuk volt rajta, ami édes mindegy, mert ha borulnak, vagy ne adj isten, valami eltalálja a biciklit elölről, a gyerek sisakkal, vagy sisak nélkül helyszín exit.

Lámpa zöldre vált, a pina a teherrel behúz elém a kerékpársávba, miközben továbbra is kedélyesen tereferél a másik luvnyával a buszsávban, majd irányjelzés, kóbor füstjel, vagy postagalamb küldése nélkül szépen lelassít és megáll előttem. Mivel egy "geh fuck" azért elhagyta az én számat is, biomami hátranézve elereszette egy "tschuldigung"-ot, majd mivel elhaladtamban azért csóváltam a fejemet, hozzátette, hogy azért nem volt ennyire súlyos. 

Doch. Aranyom, lehet, hogy gyerek nálad fogyóeszköz, de hidd el, nem fogod könnyedén venni, amikor csurom véresen ottfekszik az úton. Amikor ugyanis full szabálytalanul, szatyorként szállítod a nachwuchsot a környezettudatos teherbiciklid elején, amin nincs biztonságos eszköz a személyszállításra, konkrétan az életét kockáztatod. A másik, hogy nincs kristyálgömbje senkinek, és ha nem jelzed az irányváltásodat, egyszer úgy el fognak baszni, mint a pinty. Az StVO nem ismerete nem mentesít a benne foglaltak betartása alól és előbb-utóbb találkozni fogsz olyannal, aki nemcsak a fejét csóválja, hanem leszed a bicóról. Ha szerencséd van, a rendőr lesz az, aki majd szépen hazatolatja veled azt a szart és kísérőnek ad mellé egy vaskos csekket...           

Száz év magány

Jazz, Black Bottom, Charleston. Speakeasy. Prohibition. Bootlegger és rum-runner. Cigarettafüst és illegális alkohol. Roaring twenties. Flapper girl. 

Valahol, Amerikában egy lány szeretett volna egy olyan ruhát, amilyet a nagyvárosi gazdag lányok hordanak. Vékony selyemből, csipkével, masnival a nyakán. Gyöngyre már nem futotta, se flitterre. Lehet, titokban varrta, kézzel, mert a mama aligha örült volna neki, ha a lányát ilyen botrányos öltözékben látja. Ő így lázadt a régi, a megszokott, a szemérmes ellen. Bobra vágott hajjal, térdig érő szoknyával, mintás harisnyával. A barna selyemruhájában, amit magának készített. 

A flapper lány felnőtt, a roaring twenties 1929-ben, a tőzsde összeomlásával véget ért. Új idők jöttek, új divat. Ő pedig a múlt lett, akit senki sem akar már viselni. 

Száz év magány, elfeledve, valahol, egy szekrény mélyén a porban. Áttáncolt éjszakákról és vidám nappalokról álmodott. 

A csipke lassan megbarnult, a masni leszakadt és a selyem finom szálai foszlani kezdtek, moly rágott belé lyukakat. A valaha oly büszkén hordott barna ruha sebeket kapott, mélyeket. 

A flapper lány elment, a kincseit áruba bocsátották és a barna selyemruha egy próbababán találta magát.

Vintage dress 1920s, flapper dress, TLC, scrap. Ez volt ő. Scrap. 

11 dollárért kelt el. Szépen összehajtották, majd zacskóba tették és ő elindult az ismeretlenbe.  

Átkelt a tengeren, repülővel hozták, hogy végül húsz nap hánykolódás után begyömöszöljék egy kicsike postaládába, egy ötvenéves panel földszintjén. 

Száz év telt el azóta, hogy utoljára érezte azt az illatot, a Habanita parfüm semmi mással össze nem keverhető aromáját. 

Koszosan, szakadtan, fakó árnyékaként önmagának, de újra álmodott. 

Önmagát látta, ahogy még egyszer és talán utoljára, Charlestont táncol egy jazz bár közepén...  

 

A ruha nagyon rossz állapotban van, bár a varrásai meglepően épek, az anyag irgalmatlanul roncsolódott több helyen is. Tökéletes sosem lesz már, de különleges alkalmakra felvehető igen.

Kövessétek a restaurálást itt a blogon, nagy munkának ígérkezik! 

Airpower 2024 - második nap - képekben

 Szombat. Százötvenezer fős tömeg. Napsütés. 

Közúti gyilkosok

Fact: Egy ötéves gyerek meghalt, az édesanyja válságos állapotban van. Még nem tudja, hogy a kisfia, a szemefénye nincs többé. Az a fiatal nő még az életéért küzd, hosszú rehabilitácó vár rá, de hiába forrnak majd be a sebek (maradandó sérülés?), a gyereke elvesztését soha a büdös életbe nem fogja tudni feldolgozni! És miért? Mert egy ostoba, végtelenül felelőtlen puhatestű úgy döntött, hogy ötven helyett feltételezhetően száz feletti tempóval dönget végig lakott területen. Zebra? Leszarva. Kereszteződés? Leszarva. Neki zöld a lámpa és BMW van a segge alatt...  

Szeretném megkérni a kedves olvasót, hogy az alábbi videót tekintse meg! Hosszú, majdnem harminc perces és vigyázat, megrázó tartalom, de ennél jobban nem lehet elmagyarázni, mit jelent a megtévesztő sebesség és hogy mekkora veszélyt jelentek a ki-ha-én-nem véribenvanavezetés tahók, akik megrészegülnek a (lerúgott német prémium) volánja mögött és tövig nyomják a pedált. És persze, jön a mentegetés, hogy jó nevelést kapott, meg vallásos, meg szegínynek családja van, meg hát mindenkit érhet baleset, mindenki hibázhat, és nagyon sajnálja... Elhiszem, de ettől még rohadjon rá a műanyag lakat! 

És nem, a művésznő semmilyen szinten nem felelős a balesetért. Miért? Mert a megengedett sebességgel közlekedő, kamerás autónak elsőbbséget adott. A "macisajtnál" a felvételen jól látható módon szinte állóra lassít. A manővert már gyakorlatilag teljesen befejezte, a kisautónak minimális része lógott át a szemközti sávba, amikor a száz felett rongyoló barom a felezőt átlépve eltalálta. Sem a jog, sem a józan ész szabályai szerint nem számíthatott arra, hogy valaki akkora tempóval közlekedjen lakotton, mint azt a BMW-s tette.   

Kezdjük ott, hogy a megengedett minimum kétszeresével menni nem egyszerűen csak egy hiba, ami bárkivel előfordul. Ehhez kapitális baromnak kell lenni, és jobb, ha az ilyet hosszú időre, esetleg örökre kivonják a forgalomból. Ausztriában az ilyennek nemcsak a jogosítványa ugrik, de az autója is, pedig még balesetet se okozott, csak szimplán hülye volt. A kocsit a legtöbb esetben egy idő után visszaadják a tulajdonosnak, de már elárvereztek 13-at, pedig még nincs egy éves a jogszabály. 

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a szóban forgó balesetet felvette egy autós, akinek elől-hátul volt fedélzeti kamerája, így tökéletesen rekonstruálni lehet a történteket, még csak nagyon matekozni se kell. A térbeni és időbeni elkerülhetőségre vonatkozó kérdéseket is pikkpakk meg lehet majd válaszolni, az ütközés pontos helye is rögzítésre került. Nem lennék azon se meglepődve, hogy ha lenne még egy felvétel, amit nem hoztak eddig nyilvánosságra... Hogy a tizenkilenc, meg az egy híján húsz a BMW-ben videózta a száguldást, mert faszagyereknek akarták magukat érezni - olyanok akartak lenni, mint a kétbites cölöpök, akik ugyanezt teszik a milliós verdáikban és generálnak tízezeres nézettséget.      

Potenciális gyilkosok járnak odakint. Jogosítvánnyal, vagy anélkül, alattuk legalább egy tonna acél. Nem a terroristától kell félni, hanem ezektől...  

Airpower 2024 - Első nap - képekben

Péntek. Szpotterjegy. Bőrigázás. 

Puchságos megette...

 

Hiba 1: miután egyszer már szarrá nyúlott, csak azért is vettem újra a Tchiboban csomagtartó hálót

Hiba 2: vasárnap kori edzésre menet nem vettem észre, hogy lelóg a háló

Az eredmény: tolhattam haza a Puchságost, miután némi segítséggel sikerült kiszabadítanom a full befogott hátsó tengelyt, mivel a lánc leugrott. 

Az öreglány ugyanis úgy betekerte azt a francos hálót, hogy csak levagdosni tudtuk. Szerencsémre épp meccsre készültek az Eishalléban, és az egyik, sátor építő úrnál akadt egy multitool, bicskával. Az enyém, naná, hogy a másik táskámban röhögött, különben elég lett volna a self service. 

Azt már csak itthon vettem észre, hogy a lánc nem egyszerűen csak leugrott, hanem az egyik - természetesen belső - láncszem összekötője el is félig törött. 

Szerencsére szerszám van láncjavításhoz (Lidl gazdaságos kerékpáros-szerszám koffer, csak ajánlani tudom), csapszeget ki tudom ütni... Összerakni valamivel nagyobb macera, de egyszer már sikerült, másodszorra is menni fog. Hanem azért megkérdeztem Google barátomat, mit mond ő a láncjavításról. 

Google azt mondta, quick link. Hű, ilyen is van? 

Hétfőn Heels on Wheels-be be (ők az egyetlenek, akik 19:00-ig nyitva vannak). Quicklink - két darab - és jótanács beszerez, 2 euróért. 

Kedden este láncot előkészít - értsd, plusz két csapszeg ki, mert a quicklink csak külső láncszembe jó.

Szerda reggel Puchságát fejre állít, lánc fel, gyorszárak fogóval bepattint. Tadamm. A Nasságosméltóságosasszony újra száguld és jobb, mint valaha. 

Igaz, a hátsó kerékben továbbra is akkora nyolcas van, hogy még a Holdról is látszik. Ennek oka egy törött küllő, amit mindenképpen cserélni kell. Ezzel azonban megvárom a szezon végét. 

A nyomorult Biszigli pedig asap karbantartásra szorul, mert még a Puchénál is szarabbul fut a hátsó kerék és így nem lehet majd vele közlekedni, ha bejön a rossz idő és elkezdik sózni az utakat.   

A quicklink gyakorlatilag egy áthidaló elem, nem kell csapszegekkel szerencsétlenkedni, spéci szerszám nélkül is összerakható vele a lánc. Városlakó, nem éppen gyors Puchom bőven elszaladgál még ezzel a lánccal.